Az egyedüllét paradigmája, avagy a szingliség alkotóelemei
Na most picit tudományoskodunk ( ha már úgyis a nyakamon a az államvizsga...). Szeretnék néhány dolgot helyre rakni a fejekben. ♡ Higgyétek el, hogy mindannyiunknak baromira elege van, a "Ne máár, egy ilyen csajnak hogy nincs pasija?" kérdéstől. A válasz viszont korántsem olyan egyszerű,és nekünk is időbe telik, mire rájövünk. Sokszor akaratunkon kívül küldünk olyan jeleket, amelyek sündisznót csinálnak belőlünk, de olykor tudatosan szeretnénk egyedül lenni. ♡ Miért olyan fura, ha egy nő jól érzi magát egyedül? Miért néznek gúnyosan, ha azt válaszolom nem állok készen rá? Hogy most jó egyedül? Mert tényleg így van. Idő kell. Idő az előző feldolgozásához, a randizásba való visszaszokáshoz, ahhoz, hogy rájöjjünk a kapcsolatban töltött idő alatt mennyit változtak a férfiak. ♡ A technikáról nem is beszélve! Tinder, Badoo, Csajok és Pasik, és a számtalan randi oldal. Hova lett a jól bevált "leszólítalak-és-majd-lesz-valami"? Hol van az, hogy a fiú egy ital melle...