Kosztercsi írásai

 - Képzeld, írok egy verseskötetet!  - Mit csinálsz? - kérdezte óriási, kikerekedett szemekkel.  - Verseskötetet írok.  - Minek? Miről? Ki fogja olvasni?  - Kösz. - mondtam neki egykedvűen. - Épp azt a három kérdést tetted fel, amitől rettegek: hogy semmi értelme nem lesz, semmiről nem fog szólni, és senki nem fogja olvasni.  - Jaj, nem úgy értettem, biztos király lesz! - Biztos?  - Mármint te nem írsz szarul. Azt a szlemmes dolgot is tolod nem? Egyszer láttam valami videót rólad.   - Igen, tolom. Állítólag jó vagyok benne.  - Na mondjuk én ezt nem tudom. Mármint érted, nem azért mondom, mert nem szeretlek, vagy ilyesmi, de hát én sosem szerettem azt az izét, meg hasonlítási alapom sincs, meg, na érted.   - Értem.  - Szóval verseskötetet írsz... Te... amúgy olvasnak még az emberek verseket?  Kosztercsi A kép forrása: unsplash.com Ez szólt, míg írtam:   🎧 Amúgy követsz már  Instagramon?  Ott olyan tartalmakat találsz, amiket csak a legjobb barátaimmal osztok meg! Szóval, leszel a barát

A  KEDDvelem  egy sorozat, ahol olyan emberekkel beszélgetek, akik szerintem inspirálóak, motiválóak, és szeretném, ha minél többen ismernék őket. Tetoválók, séfek, fizikusok, csupa-csupa olyan ember, akire érdemes figyelni a social media felületeken.  Az előző részeket eléred itt . A mai részben egy nagyon izgalmas témával foglalkozó embert hoztam nektek: Ő Szabó-Márk Zoltán, vagy ahogy többen ismerhetitek Mosolykészítő . A fogtechnikus, aki igyekszik a szájhigiéniát közelebb hozni a laikusokhoz.  Íme:   1. Mindig fogtechnikus akartál lenni?   Mint fogtechnikus nagyon kevés százalékban találkoztam régebben páciensekkel. Ez sokáig szívfájdalmam volt mert mindig is kíváncsi voltam arra, hogy azok a fogpótlások amiket én készítek mit váltanak ki emberekből. Olyan jó lett volna azokat a mosolyokat látni amit ezek a precízen elkészített pótlások váltanak ki emberekből. Emiatt is vágtam bele ebbe az egész projektbe, hogy kicsit találkozzak már ezekkel a véleményekkel, beszámolókkal és em

A KEDDvelem - most már remélem mondhatom - egy bevett formula. 10 kérdés, és egy olyan inspiráló ember, akinek gondolatai, szavai, tevékenysége, és online jelenléte, mondjuk úgy megér egy misét. Olyan emberek, akikre érdemes figyelni.  Az élet számos területéről jönnek, de egy közös bennük: csodálatosak.  Itt is az eheti vendégem: egy tollforgató, aki iránt sosem fogott el az irigység, csak a végtelen #wmnpwr! Hölgyeim és Uraim: @irjlemindent , vagyis Balázsi Patrícia.  Miért az írjlemindent? Nekem az írjlemindent abból jött, hogy nagyon sokan úgy hiszik kritikusnak születtek, és behatárolhatják kinek az írása elég jó ahhoz, hogy versnek nevezzük, és hogyha nem verset vagy prózát írsz, és ha nem tökéletesen, és ha nem olyan régies költő stílusban, akkor ne is írjál, és ne is nevezd magad semminek. Dobd ki az összes tollad, add el az asztalod és keress másik művészeti ágat. Na nekem ez nem megy. Írj le mindent, amit érzel, amit látsz, amit gondolsz, ami vagy, anélkül, hogy bárki megm

A KEDDvelem egy olyan sorozat, amit legelőször 2018-ban indítottam el a Facebook oldalam on, és az volt a célja, hogy olyan értékes, és izgalmas embereket mutasson be, akiket öröm ismerni. Aztán tavaly, a karantén alatt újra életre hívtam, akkor már online - írásos formában -, a cél viszont mit sem változott. Inspiráló, motiváló embereket keresni, hozzájuk 10 kérdést szegezni, megmutatni őket mindenkinek. A mai alany egy nagy példaképem, aki amikor igent mondott a felkérésemre, azt hittem elájulok. Ő nem más, mint Dr. Tapasztó Orsi, vagy ahogy többen ismerhetitek @orsInsta , a nemakarokbeleszólni anyósa, Zsorcika anyukája. Egy fizikus végzettségű csoda nő, aki amellett, hogy prevenciós munkát végez a nemakarokbeleszólni oldalán, gyönyörű akvarell képeket fest, amiket tűfilccel spékel meg. Ja és amúgy  mentálhigiénét tanul.   Egy szóval: zseni.   Ő következik ezen a héten:     1. A nemakarokbeleszólni bombaként robbant az Instagramra, és ezzel együtt az életünkbe is

A KEDDvelem  egy olyan sorozat, amit legelőször 2018-ban indítottam el, és az volt a célja, hogy olyan értékes, és izgalmas embereket mutasson be, akiket öröm ismerni.  Aztán tavaly, a karantén alatt újra életre hívtam, akkor már online - írásos formában -, a cél viszont mit sem változott. Inspiráló, motiváló embereket keresni, hozzájuk 10 kérdést szegezni, megmutatni őket mindenkinek.  A mai alany egy szívemnek nagyon kedves lány: Gáspár Merci, vagy ahogy többen ismerhetik @mamtrix . Egyértelmű volt, az új évad tervezésénél, hogy az ő története itt kell álljon. És íme:    1. Az első karantén alatt indítottad el a sorozatod: 60 nap alatt 60 emberrel 60 perces beszélgetéseket folytattál. A kezdeményezésedről még a Hajdú Bihari Napló is írt. Honnan jött az ötlet? Az ötlet alapját több helyen láttam már, azonban igyekeztem a koncepciót hozzám illővé formálni. Szörnyen éreztem magam, épp elkezdtem kimozdulni a komfortzónámból, kicsit elengedni a pánikbetegségem és nem az otthont látni bizt

Forrás: unsplash.com Ez a tavasz mindig a miénk lesz! - mondtad, majd másnap szakítottál velem, és soha többé nem láttalak. Vagyis ez nem igaz.  Láttalak októberben, és boldogan konstatáltam: győztem.  Bár mindenki azt hiszi, a szakításoknak nincsenek győztesei, és vesztesei, de ezzel tulajdonképpen csak a vesztesek nyugtatják magukat.  Ha ezt egy idegentől olvasnád, azt mondanád: milyen gonosz.  De mivel ismered a történetet, azt mondanád: sajnálom .  Ezt sokszor mondtad. A tavasz mellett ez volt a kedvenc szavad, az utolsó egy hétben.  S aztán az "örökkében", amiben azóta sem élünk.  Majd, ha jön a tavasz, minden más lesz! - mondtad, és mégis visszamentél hozzá. Ahhoz, akitől hozzám menekültél. Én pedig ott álltam, és olyan becsapva éreztem magam, mint még soha, És akkor, ott, életemben először mindennél jobban utáltam a tavaszt.  Új kezdet, kikelet, meg a többi baromság, ez a tavasz, azt mondják.  De nekem még mindig görcsbe rándul a gyomrom május elsejétől, amikor azt h

 Az Anyák napja minden évben számos érzelmet kavar fel bennem.   Gyerekkorunkban lefűzős mappába írt forgatókönyvünk volt a húgommal. Hogy mikor megyünk be, hogy állunk fel, az Orgona ága után melyikünk szaval, és melyik épp újonnan tanult táncot adjuk elő,  illetve, hogy ki, milyen koreográfia szerint adja át a kertben szedett orgonát Anyának és Nagyinak.  Aztán ma, ebben az őrült évben újra készítettem egy forgatókönyvet, csak ez egyben egyfajta értékelő is.  A tavalyi anyák napja borzalmas volt. Mondhatni, kitépte a szívemet. Ezért az idein - amelyen végre mind együtt vagyunk, egy fedél alatt, egészségesen - azon merengtem, hogy mennyire alakulnak át a viszonyok az évek múlásával anya és lánya között.  Az első években, sőt, egészen sokáig Ő a mentsvár. A biztonság, és a szeretet biztos forrásaként tekintünk anyánkra. Aztán tizenévesen ellenségként. Aztán huszonévesen barátnőként. És így, a harminchoz közelítve pedig egyre többször érezhetjük azt, hogy ideje visszaadni. Hogy talán m

A KEDDvelem rovatomat azért hoztam létre, hogy bemutathassak nektek olyan inspiráló, érdekes, és példaértékű embereket, akiket mindenkinek ismernie kell. Grafikusok, séfek, tetoválók, csoda emberek. Mi a közös bennük? Kedvelem őket. És szeretném, ha te is így tennél!  Íme Máté, a Geofy márka mögött álló egyik csodafickó, akik a termékeik eladása után a befolyt összeg egy jelentős részét a környezetvédelemre fordítják. Fontos munka, zseniális köntösben! Ez a Geofy : 1. Mesélj a Geofy-ról! A Geofy egy személyes indíttatású történtet. Kevin a Geofy alapítója azért hozta létre a márkát, mert elborzasztotta a személyesen tapasztalt környezetszennyezés a világ korábban gyönyörű helyein, ezért elhatározta, hogy tenni fog valamit azért, hogy a gyerekei és az unokái még élvezhessék a műanyagmentes, tiszta óceánokat és láthassanak vadonélő állapotokat. Később az élet úgy hozta, hogy Kevin más irányba folytatta és olyan ember keresett a Geofy élére, aki hasonló értékeket képvisel és elegendő idő

 Én is többször írtam már arról, hogy magunkról gondoskodni igenis kell. A lelkünkkel, testünkkel való foglalkozás befektetett és nem elpazarolt idő. Hogy mi is tartozik az öngondoskodás halmazába, és miért nem egyenlő az önzéssel, erről fogok ma írni.  Miért van az, hogyha egy nap saját magadat helyezed előtérbe, a munkád, családod, párod, barátaiddal szemben, akkor azonnal egy önző p*csa, f*sz vagy?  Mikor jutottunk odáig, hogy a magammal való foglalkozás önzőségnek számít?  Ez a több, mint egy éve húzódó Covid helyzet a legkeményebbeket is földre nyomta már. És nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy  ez egyáltalán nem szégyen.  Egy olyan ismeretlen ellenséggel állunk szemben, akiről még mindig csak alig-alig tudunk valamit. Aki egyetlen pillanat alatt felborította azt, amit addig úgy ismertünk: élet.  És vannak napok, amikor nincs kedvünk semmihez. Amikor csak feküdnénk, és ha szerencsések vagyunk, meg is tehetjük. És fekszünk, értetlenül? Mi bajom van? Miért nem jobb? Miért nem eny