Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: szeptember, 2016

Tartozni egy közösséghez... #yoUDay #DE

Kép
Amikor 6 évvel ezelőtt először léptem át a Debreceni Egyetem kapuját egy DExpo alkalmával, már talán akkor éreztem. Nem is éreztem, szinte tudtam. A bőrömön átfutott egy kellemes bizsergés. A szívem egyre hevesebben vert. Azt hiszem ott és abban a pillanatban eldöntöttem: én ide akarok járni! A hatalmas palota része akarok lenni. Bejárni a labirintusszerű épületet. Vidáman köszönni a büfés néninek. Kávét szürcsölve és cigarettát szívva átbeszélni az órán hallottakat a gyönyörű főépület előtt. Vagy csak magányosan leülni a lépcsőjére, elveszni a szökőkút látványában és érezni, hogy itthon vagyok. Mert a Debreceni Egyetem mindenkinek ezt jelenti. Az otthont. A befogadást. A szeretetet. Az előrelépést. A megérkezést. Most, hogy ötödik éve az intézmény hallgatója lehetek, mindenkinek azt mondom: megérkeztem. Jó helyen vagyok. Azt tanulom, amit szeretnék, olyan környezetben, ami inspirál, ami előrevisz, olyan oktatóktól, akik nem csak tanárként, emberként is a példaképeim lehetnek. Teg...

Régen minden jobb volt...

Kép
Amint azt a Facebook oldalamon láthattátok, Pom-pom, gyerekkorunk egyik legnagyobb figurája szobrot kapott- írta az Index . Nyilván nem kell megkérdeznem, hogy "Kicsoda Pom-pom?". :) Akarva akaratlanul is elgondolkozik az ember - vagy legalábbis a szentimentálisabbja - hogy vajon a mostani generációnak vannak-e olyan hősei, akik egyszer majd acéllemezben köszönnek vissza a járókelőkre. Mert mennyi olyan mese van, ami minket felnevelt?! Forrás: index Pom-pom a kis szőrpamacs, aki bámulatosan tudja változtatni az alakját, és bizony mindig megvárta Picurt, csak egy azon alakok közül, akik nap, mint nap a TV elé szegeztek minket. A teljesség igénye nélkül vegyük végig őket: 1. Mézga család Nincs olyan, a mi generációnkban-hogy a feljebb lévőkről ne is beszéljünk- aki, ha meghallja a híres főcímdalt, ne kapcsolódna be az éneklésbe. Mindannyian kicsit családtagként éreztük magunkat. Nevettünk Kriszta együgyűségén, csodáltuk Aladárt, és az észjárását, és sajnáltuk G...

Ambivalens

Kép
Kellettél. Nem kellettem. Kellettem. Nem kellettél. Fotó: Tallódi Emese Eképpen járunk körbe-körbe Belehalunk egy pillanatra, belehalunk örökre. Elmentél. Nem mentem. Elmentem. Nem jöttél. S egymást elkerülve futunk át éveken. Remény, elveszettség, felüdülés, félelem. Jó voltál. Nem voltam jó. Jó voltam. Nem voltál jó. S ameddig saját ördögeinkkel harcoltunk Egy idő után rájöttünk kik voltunk. Más voltál. Maradtam. Más voltam. Változtál. Világos már, hogy ideje elengedni a másikat Itt véget ér szerelem, fájdalom, körforgás, áhítat. Kosztercsi Amúgy követsz már Facebookon? Nem? Kattints ide, hogy nyomon kövesd a mindennapjaimat →  Kosztercsi a Facebookon Instagramon pedig olyan tartalmakat is láthatsz, amik az oldalra nem kerülnek fel →  Kosztercsi az Instán

Facebook