Mézeskalács illatot érzek a fejemben
Magába
kerített egy érzés. Karácsony. Vészesen közeledik, hiszen tegnap már a piros
ruhás nagy szakállú teletömte a csizmácskákat. Már csak egy pár nap. A TV-k
elkezdték játszani a karácsonyi akciókról szóló reklámokat, a rádióban
felcsendülnek a már amúgy is agyonhallgatott zenék (amit titkon mindannyian imádunk!).
Ez a kedvenc ünnepem. Mindig van
benne valami szép. Arra az egy estére minden a helyére áll. Elmúlik a fájdalom,
abbamarad a veszekedés, béke és csend honol mindenhol.
Bejgli illat, szaloncukor íz, a
család szeretete, a ház melege.
Ezek már nagyon hiányoznak nekem. A
mindennapi rohanásban néha egy percre- a buszon, a zuhany alatt, vagy elalvás
előtt- eszembe jut, hogy jön az a nap, amikor megállhatok. Amikor pihenhetek. Amikor
nem kell számlák, vizsgák vagy jegyek miatt aggódnom, amikor csak én leszek és
a szeretteim. Fantasztikus érzés.
Viszont mindig elszomorodom, amikor
rájövök arra, hogy sok ember nem éri be ennyivel. Nem a szeretetet ünneplik,
hanem több ezreket költenek olyan dolgokra, aminek az ajándokozott talán nem is
örül. Az ajándékozás gondolata, valószínűleg a napkeleti bölcsektől és
pásztoroktól eredeztethető, de nem hiszem, hogy iphone-nal nyomultak volna a
kis Jézusnál. Vittek jelképes ajándékokat, de a legfontosabb, amit átadtak neki
a tiszteletük és a szeretetük.
Mert a karácsony nem az ajándékokról szól.
Sokkal fontosabb, hogy újra találkozz régen látott barátokkal, közelebb kerülj
ismeretlenekhez, légy kedves családoddal. Ne azon aggódj hónapokat, hogy minek
örülne az érintett, légy vele minél többet, és próbáld kivenni a szavaiból,
minek örülne leginkább. Lehet csak arra vágyik, hogy fél év után újra
találkozzatok, hogy meghallgasd, vagy hogy megöleld.
Kívánom mindenkinek, hogy kicsit most ébredjen fel benne a kisgyermek, érezze a mézes kalács illatot, és gondolja át, mire is való a karácsony.
Kívánom mindenkinek, hogy kicsit most ébredjen fel benne a kisgyermek, érezze a mézes kalács illatot, és gondolja át, mire is való a karácsony.
Szeretettel ölel mindenkit:
Kosztercsi
Amúgy követsz már Facebookon? Nem? Kattints ide, hogy nyomon kövesd a mindennapi gondolataimat, zenéimet, és az agymenéseimet 👇
Kép forrása: freepik.com
Megjegyzések
Megjegyzés küldése