Közösségi hálóba gabalyodva

Vágjátok, hogy 13 éve hozták létre a mára már letűnt iwiwet? Ő volt az első- és valószínűleg az utolsó- magyar közösségi oldal.
Emlékszem... a myvippel kezdődött. Fent kellett lenned, különben a vezetékes telefonon kellett elkérned a házit, vagy pletykálni arról, hogy mi történt suli után. És igen telepakoltad egy csomó "művészi"(-nek hitt) képpel. Mert mindenki ezt csinálta. És jött az iwiw, ami egyre cikibb volt, ahogy a szüleid is elkezdtek beregisztrálni.
Robbanás. Facebook. Az az oldal, ahol nem csak az ismerőseid, hanem a határon túli, a tengerentúli egyszer látottjaid is ott vannak, ahol könnyedén, levelezés nélkül is kaphatsz szexuális felkérést. Ahol vadidegenek jelölnek be azzal, hogy "cija, teccel!", és ahol igenis kaphatsz fenyegető levelet azután, hogy egy ismeretlen felkérésére not now-t nyomsz. A hely, ahol lecsekkolhat a leendő főnököd, ahol a haverjaid péntek esti, hót részeg félig "szemfelakadt" képe már nem olyan menő. A hely, ahol élünk.
Túlzásnak érzed? Miért kisbaba? Gondold csak végig: képeket töltesz fel arról, hogy miben vagy, hogy mit eszel, hogy mit csinálsz. Bejelölöd a helyet, ahol vagy, az embereket akikkel. Kiírod, hogy éppen kivel futsz, majd itt kürtölöd világgá, hogy mekkora egy seggfej/picsa.
Függsz tőle. És ne mondd hogy nem. Ez egy népbetegség. Egy okos, kék drog. Amit ha egyszer megnyitsz, nem ereszt el többet.
Ott van melletted, mikor tanulnál: "Légyszí, csak pörgess végig! Csak pár perc!"
Ott van veled, amikor bulizol: "Biztos írt valaki, nézd meg! Ő sokkal fontosabb, mint azok, akikkel most vagy!"
Ott furakszik, amikor kettesben találkozol egy barátoddal/ a szerelmeddel: "Tudsz figyelni akkor is, ha megnézel. Gyerünk nyiss fel, te is akarod!"
És így tovább. Nincsen megállás.
Nem akarok álszent lenni. Nekem is a részem. Igyekszem visszafogni, de nélküle tényleg nincs élet.
Ez akkor a legfájdalmasabb felfedezés, amikor egy kedd esti sörözésnél játékot kell csinálnotok abból, hogy aki először nyúl a telefonjához, az fizet.

Tényleg senkinek nem tűnt fel, hogy teljesen belegabalyodtunk a közösségi hálóba?

K.

A kép Knausz Imre: Hálóba gabalyodva – Milyen változásokat hoz a digitális világ a pedagógus kapcsolatrendszerében? c. előadásából származik



Amúgy követsz már Facebookon? Nem? Kattints ide, hogy nyomon kövesd a mindennapi gondolataimat, zenéimet, és az agymenéseimet 👇






Instagramon pedig olyan tartalmakat találsz, amiket csak a legnagyobb barátaimmal osztok meg! Szóval, leszel a barátom? 👇

Megjegyzések

Facebook

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A 15 legszörnyűbb csajozós szöveg

Viszketés, avagy agymenés 5 pontban

Prosti pingvinek és társaik