Kosztercsi írásai

A KEDDvelem egy új projekt a blogon. Egyszer elindítottam videós formában - akkor a udsgn.ekszerek -t jegyző Kata volt a vendégem - de az befulladt. Ezekben az időkben viszont, amikor extra inspirációra, motivációra, és jókedvre van szükségünk, úgy döntöttem új életet lehelek a projektbe, átköltöztetem a blogomra, és megkérdezek olyan embereket, akik engem inspirálnak, akiknek a munkásságát sokra tartom! Ez a sorozat, minden kedden jelentkezik majd! Először pedig íme a @ sorryimveggie insta oldal mögött álló István interjúja, aki 3 éve vega, mégis annyi recept van a tarsolyában, hogy az ember csak ámul. Arról nem is beszélve, hogy mennyire szépen tálal, és mennyire jók a fotói! Olvassátok szeretettel, és ha recept parában vagytok, keressétek fel az insta oldalát inspirációért! Mióta vagy vega? Miért döntöttél így? Őszintén szólva fogalmam sincsen...nem nagyon szoktam számolgatni. Azt gondolom, hogy ezt csak egy 360 fokos életmódváltással lehet kivitelezni és...

Néhány hónapja a 47-es villamossal tartottam hazafelé a 7kredit podcast felvételéről. Hulla fáradt voltam. Számomra is rém meglepő, hogy a szimpla beszéd mennyit ki tud venni belőlem. Félkómában felszálltam a villamosra, és betámaszkodtam a csuklóhoz. A hátizsákomat felraktam a kapaszkodóra, és csak bámultam ki a fejemből. Hagytam, hogy a fülemben üvöltő dallamok vigyék a gondolataimat. Kanyar. Rohadt nagy reccsenés. Megijedtem. Akkor viszont még jobban, amikor minden szempár rám szegeződött. Belőlem jött volna? Belőlem jött. Rögtön kikaptam a fülesemet, és kinyitottam a hátizsákomat. Az összetört letterboardom darabjait láttam, és a halálfej alakban felszálló fűrészpor felhőt. Remek - gondoltam, vehetek újat... Akkor még nem is sejtettem. Hazaértem, és elkezdtem az egyik kedvenc tárgyam darabjait, hatalmas gyász közepette kiszedegetni a hátizsákomból. És akkor láttam meg, hogy a laptopom úgy néz ki, mint amit egy óriás próbált használni. Felnyitottam. Kis darabok potyogt...

Az érzéseink amúgy is hullámvasúti útvonalat tudnak bejárni, pláne, hogyha egy olyan helyzetben kell teljesítenünk, mint egy világjárvány.  Nem egyszerű.  Ebben szerintem megegyezhetünk. Sokan a szeretteink hiányától szenvedünk, sokan viszont egyszerűen csak mély depresszióba esnénk, és a napokat a paplan alatt töltenénk el legszívesebben.  Nekem már minden állapot megvolt. Viszont kíváncsi voltam arra, hogy másokban vajon mi játszódik le ezekben a napokban. Ezért az  Instagram oldalamon  játékra hívtam a követőimet. Arra kértem őket, írják meg nekem, mit írnának a Korona naplójukba! Ennek az első részét  ITT  olvashatod, most pedig jöjjön a második rész!  Kedves naplóm,  Hogy ebben a helyzetben miért vagyok hálás? Például: van időm olvasni és sorozatot nézni és véleményt alkotni róluk. Kedves naplóm,  Egyik pillanatban motivált vagyok, a másikban szomorú mert a barátom 100km-re van tőlem. Kedves naplóm,...

A #CSAKcsütörtök a blogom új rovata. Arra hivatott, hogy a karanténban ragadt alkotók hallassák hangjukat. Hogy ebben a helyzetben se felejtsd el, hogy magyart viselni menő, és magyar alkotót támogatni, bármikor lehet.  Két hete a   gizusproduct  márka tulajdonosa, Gizus válaszolt a kérdéseimre , most pedig a WEALL márkanév mögött álló Balogh Dóri enged bepillantást a karantén életébe.  1.       Hogyan éled meg a karantént? A karantén számomra is életmódváltással jár. Az elején bevallom meg voltam ijedve, hogy a sok szerepkörömet – anya, tanár, hallgató – hogyan tudom itthonról összehangolni. Az átállás körülbelül másfél hetet vett igénybe. Most a kisfiammal ketten vagyunk itthon, ebben az időszakban több törődést igényel. A bezártságot nem érezzük annyira, mert szerencsére kertes házban lakunk. Szeretem, hogy nem kell korán kelni, sokszor késő estig olvasok. 2.       Alkottál-e az otthonlét ...

Nehezen viselem az ünnepeket. Amellett, hogy imádom a karácsonyt, és minden évben elepedve várom a szülinapomat, valahogy mindig van bennem egyfajta szorongás. Nehezen viselem a családi együttlétet, és idén ugye ez fokozattan igaz, ugyanis már több, mint egy hónapja élvezzük egymás társaságát. Kisebb összeszólalkozások kivételével nem volt nagy para ezidő alatt, de érezhető a feszültség mindannyiunkban - kivéve persze Mumit. Ő csak örül, hogy végre mindenki itthon van vele. A Húsvét viszont más... Három éve pedig pláne. Már három éve, hogy Vira nagyi, az apai nagymamám, húsvét hétfőn visszament az Istenéhez. Olyan érdekes helyzet ez... Mármint a hogy és a mikor. 4 éves lehettem, amikor legelső imámat megtanultam, neki köszönhetően. Mindig a hit felé terelt, és mindig azt mondta: "tanuljatok, mert csak úgy lehet belőletek valaki!" Ő, aki a legnagyobb hittel rendelkezett az ismerősi körömből épp húsvét hétfőn mehetett vissza oda, ahonnan mind jöttünk. A húsvét ugye...

Az idézett bibliai passzust gyakran igaznak tartottam nem oly' hosszú életem során. Gyakran előfordult, hogy valamire nagyon vágyakoztam, és előbb-utóbb az élet megadta nekem. Kicsit most így vagyok ezzel a karantén helyzettel is... Az új évben sok kétely, és félelem költözött belém, sokszor elbizonytalanodtam, hogy jó helyen vagyok-e, hogy jó úton haladok-e ahhoz, hogy elérjem a kitűzött céljaimat. Sokszor eszembe jutott, hogy a budapesti életem talán olyan szívszorító számomra, mert olyan kevés idő jut a családomra. Ezért sokszor jutott eszembe, milyen jó lenne, ha többet lehetnék velük. A munkahelyemen szerettem volna, egy eggyel kisebb tempót. Kisebb lángon égni. Ami az én - anyukámtól örökölt - temperamentumommal egyáltalán nem egyszerű dolog. Addig megyek, míg egy feladat nem tökéletes, hajtom magam, rágom az ajkam, hogy vajon nem felejtettem-e el valamit. Nehezen adok ki munkát a kezemből, mert rettegek, hogy az a másik nem olyan körültekintéssel végzi majd el, ahogy ...

A #CSAKcsütörtök a blogom új rovata. Arra hivatott, hogy a karanténban ragadt alkotók hallassák hangjukat. Hogy ebben a helyzetben se felejtsd el, hogy magyart viselni menő, és magyar alkotót támogatni, bármikor lehet.  A sort Gizus nyitja, a  @gizusproduct  márka tulajdonosa. Gizus 4 gyerekkel zárkózott karanténba, így a mindennapjai bizonyára nem unalmasak! Emellett ő a  CSAK Design  vásárok egy főszervezője. 1.Hogyan éled meg a karantént?     A karantén nal  kapcsolatban elég vegyesek az érzelmeim .  Egyik oldalról egy kellemes hozadéka ennek a kényszer ű helyzetnek, hogy együtt van a család.  A rohanó világunkban szinte mindig erre vágytunk,  egy-egy piros  lámpánál ,  vagy  a dugóban araszolva felsóhajtunk,   hogy miért  nem lehet egy kicsit lassítani,  és  élvezni egymás társaságát. Most azt gondolom, hogy  jobban oda tudunk figyelni egymásra.  Mivel nekem már nag...