Légy boldog!
Talán az idő teszi, hogy nem látni boldog arcokat. 2 nap alatt háromszor buszon ülve, az emberek 70 százaléka búskomor, kedvetlen, könnyes szemű. Pedig az élet csodálatos!
Ez nem egy elvakult, idealizált kijelentés. Persze, mondod kedves olvasó, de mi van a hullámvölgyekkel? Őket nem tudod elkerülni. Mindig voltak, és mindig is lesznek. De folyton elfelejtjük a legjobbat: mindig van mellettünk valaki. Az apának a gyermek, a feleségnek a férj, a nagyinak az unokák, a diáknak az osztály/csoporttársai, a főnöknek a beosztottjai, a katonának a társai, az orvosnak az asszisztensek. Soha nem vagyunk egyedül! Még akkor sem, ha azt érezzük. És mindig kihagyjuk a képletből a legnagyobbat: Istent. Aki mindenki mögött ott áll. Ha akarjuk, ha nem. És ha Istennel a kőfalon is átugrom, akkor ki állíthatna meg abban, hogy boldog lehessek? Hogy elfogadjam az életet olyannak, amilyen.
Sajnos az ember bármerre néz szomorúságot lát, tapasztal maga körül. Ez alól senki sem kivétel. Mindannyiunkkal történnek olyan dolgok, amelyek miatt napokra, hetekre, hónapokra eltűnik a mosoly az életünkből. De feladjuk? Nem. Miért is tennénk?! Mindig van tovább! Mindig van új a nap alatt.
Nem. Ne hidd kedves olvasó, hogy az életem fenékig tejfel. Szakítások, szülők válása, családi betegségek, viták, aggodalmas helyzetek jönnek és mennek. De tényleg úgy akarjuk leélni ezt a földi életet, hogy folyton sírunk, szomorkodunk? Emeld már fel a fejed! Nézz körbe magad körül. Ne azt vedd észre először, ami nincs. Koncentrálj arra, ami van! Ami a tied! Ami megadatott neked! Ne dobj el mindent egy semmiért. Még akkor sem, ha az a "semmi" óriásnak tűnik. Hiszen az óriásokkal szemben van ellenszer. Ezt Csizmás Kandúr óta tudjuk. És hogyha nem is tudjuk egyből egérré varázsolni a monstrumot, próbáljuk meg. Hiszen a próbáért pofon nem vágnak. Nem bizony. Még íz élet sem. Ami sokszor kegyetlen, és igazságtalan, de a miénk.
Rajtunk áll, vagy bukik a minősége. Hát ragadjuk tökön, és kiáltsuk az égre, hogy IGEN! BOLDOG LESZEK! És higgyétek el. ha az elhatározás megszületik, onnantól kezdve még az ördög sem foghat ki rajtatok!
Mindenkit ölel:
Ez nem egy elvakult, idealizált kijelentés. Persze, mondod kedves olvasó, de mi van a hullámvölgyekkel? Őket nem tudod elkerülni. Mindig voltak, és mindig is lesznek. De folyton elfelejtjük a legjobbat: mindig van mellettünk valaki. Az apának a gyermek, a feleségnek a férj, a nagyinak az unokák, a diáknak az osztály/csoporttársai, a főnöknek a beosztottjai, a katonának a társai, az orvosnak az asszisztensek. Soha nem vagyunk egyedül! Még akkor sem, ha azt érezzük. És mindig kihagyjuk a képletből a legnagyobbat: Istent. Aki mindenki mögött ott áll. Ha akarjuk, ha nem. És ha Istennel a kőfalon is átugrom, akkor ki állíthatna meg abban, hogy boldog lehessek? Hogy elfogadjam az életet olyannak, amilyen.
Sajnos az ember bármerre néz szomorúságot lát, tapasztal maga körül. Ez alól senki sem kivétel. Mindannyiunkkal történnek olyan dolgok, amelyek miatt napokra, hetekre, hónapokra eltűnik a mosoly az életünkből. De feladjuk? Nem. Miért is tennénk?! Mindig van tovább! Mindig van új a nap alatt.
Nem. Ne hidd kedves olvasó, hogy az életem fenékig tejfel. Szakítások, szülők válása, családi betegségek, viták, aggodalmas helyzetek jönnek és mennek. De tényleg úgy akarjuk leélni ezt a földi életet, hogy folyton sírunk, szomorkodunk? Emeld már fel a fejed! Nézz körbe magad körül. Ne azt vedd észre először, ami nincs. Koncentrálj arra, ami van! Ami a tied! Ami megadatott neked! Ne dobj el mindent egy semmiért. Még akkor sem, ha az a "semmi" óriásnak tűnik. Hiszen az óriásokkal szemben van ellenszer. Ezt Csizmás Kandúr óta tudjuk. És hogyha nem is tudjuk egyből egérré varázsolni a monstrumot, próbáljuk meg. Hiszen a próbáért pofon nem vágnak. Nem bizony. Még íz élet sem. Ami sokszor kegyetlen, és igazságtalan, de a miénk.
Rajtunk áll, vagy bukik a minősége. Hát ragadjuk tökön, és kiáltsuk az égre, hogy IGEN! BOLDOG LESZEK! És higgyétek el. ha az elhatározás megszületik, onnantól kezdve még az ördög sem foghat ki rajtatok!
Mindenkit ölel:
K.
Amúgy követsz már Facebookon? Nem? Kattints ide, hogy nyomon kövesd a mindennapi gondolataimat, zenéimet, és az agymenéseimet 👇
Instagramon pedig olyan tartalmakat találsz, amiket csak a legnagyobb barátaimmal osztok meg! Szóval, leszel a barátom? 👇
Kép forrása: freepik.com
Megjegyzések
Megjegyzés küldése