Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2015

Mindig van jobb

Kép
Mindig. Minden egyes alkalommal van jobb,
egy erősebb, egy szebb, egy nagyobb,
aki elvisz előled mindent, amit te akartál,
És azon kapod magad, hogy ott maradtál.

A földön fekve, az esőben egyedül,
melléd nem hogy barát, senki nem kerül,
mert kinek kell olyan, akinél jobb akad?
Akiből a végére semmi nem marad.

Mert szétosztaná magát, adna mindenkinek
átadná magát az életnek, a zenének
és kifulladásig forogna maga körül.
Kívülre azt mutatná, hogy örül.

És nem mondaná, rejtené, csak súgná.
Két lábát maga alá húzná,
kuporodva kopogná, kopp-kopp
minek, ha mindig van jobb?

K.


A kép magánarchívumból való.
Amúgy követsz már Facebookon? Nem? Kattints ide, hogy nyomon kövesd a mindennapjaimat → Kosztercsi a Facebookon

Instagramon pedig olyan tartalmakat is láthatsz, amik az oldalra nem kerülnek fel → Kosztercsi az Instán

Más tollá(ból való)val ékeskedés...

Kép
Ali a Kosztercsi írásai facebook felületén talált rám. Azóta beszélgetünk az élet nagy dolgairól, írásról, és minden másról. Aztán rájött, hogy tud írni. Íme az eredmény:


Amikor az ember gyerek, minden utazás izgalmas, mindegyik egy újabb kaland. Viszont amikor ebből már rendszer lesz, egy idő után nem az utat nézi, hanem az őt körülvevő embereket. Később megpróbálja fejben elhelyezni őket korosztály, vagy különböző szempontok alapján. Egyik ilyen utazásom alkalmával, felszállt a vonatra egy 30-as éveiben járó férfi. Leült velem szemben, én pedig nyugtáztam: -Őt már láttam; -hamarosan következik a laptop és a fülhallgató előszedés, majd azok aprólékos elrendezgetése. Igazából csak azért jegyeztem meg főhősünket, mert ritkán látok egy 150-300 ezer forintot kóstáló fülhallgatót. Most is előszedegette a megszokott dolgokat, elrendezte, minden szép és jó lett volna. Több figyelmet nem is akartam rá szentelni, amikor észrevettem, hogy a nadrágja gyűrött és sáros, akárcsak a cipője. Alapos…

#hashtagpárbaj

Kép
#nofilter az, ami igazából rajtam van
soha nem volt még igazán alkalmam,
hogy elmondjam mi az én szavam
a hastagről, meg társairól.

#ígykeltemkiazágyból- hazudod a világnak
mutatod magad szépnek és vidámnak
még akkoris, ha az életből kivágnak
és egy másik lapra ragasztanak véletlenül.

#outfited mutatod boldog-boldogtalannak
miközben mást elítélsz gusztustalannak
és állatnak érzed magad, nem alanynak
aki egy zooba beleragadt.

#elnök, a Wellhello után szabadon
Ezen a képen mindent megmutatsz magadon
ahogy ittasan, hányva fekszel a talajon
és kicsit belehalsz.

#ottali, a képen meg a haverok
akiket szeretsz, akkor is ha balekok
általában itt ital az, ami közrefog
vagyis, hogy a kezedbe van.

#TGIF, amikor már alig bírtad kivárni
hétfőtől kezdtél el visszaszámlálni
és lehet végre a haverokkal kántalni,
hogy: PÉNTEK AZ ÉN NAPOM!

#summer, #winter, mert senkiben nem kering,
hogy milyen évszak van: #autumn vagy #spring
a képen vagy egy faág, vagy egy felhő ring
de te lefotózod.

A #yoloba már bele se m…

?

Kép
Mondjak valamit? Valamit, amitől majd Te azt érzed több lettél, én meg azt, hogy adtam valamit. Na barátom, olyat nem tudok. Vagyis igazából nem tudom, hogy tudok-e. Olyan nehéz. Nehéz újra és újra megfelelni, újra és újra szórakoztatónak lenni. Mutatni valamit magadból, amiről talán még te sem tudtál.
Nem egyszerű. De hát mi az, ebben az életben? Folyamatosan csak megyünk, soha nem állunk meg, bonyolultabbnál bonyolultabb feladatokon jutunk át. És ez így van rendjén. Ezért vagyunk. Ezért kaptuk ezt az életet. Hogy használjuk- ki és el-, hogy élvezzük, amíg lehet.
De mégis mondanék valamit. Tökéletes ember nincs. Csak törekvő és buzgó és kitartó és szorgalmas. Én is igyekszem ilyen lenni. De nem mindig sikerül. És igen, most újra exkuzálom magam, és újra sajnálkozom, pedig nem ez az én igazi posztom.
Csak az a baj, hogy még én sem tudom mi az....


Kosztercsi


A kép magánarchívumból való.

Amúgy követsz már Facebookon? Nem? Kattints ide, hogy nyomon kövesd a mindennapjaimat → Kosztercsi a Fa…

A 15 legszörnyűbb csajozós szöveg

Kép
Minden lány ismeri azt, amikor egy srác a buliban, aki még talán tetszik is odamegy hozzá, és az illúzió akkor tűnik el, amikor egy szörnyű szöveggel indít. Megvan ugye? Most csokorba szedtem azokat, amelyeket ellenem elkövettek, és a vonzalom helyett csak szájbaröhögést kaptak. A sorrend nem jelent semmit- őszintén, ezeket nem lehetne rangsorolni!

1. Szia Cica! Van gazdád? Valószínűleg ez az a szöveg, amit már mindannyian hallottunk. Még akkor is ha nem akartuk, és ha már általános iskola nyolcadik osztályában kiment a divatból. Én eleve utálom, ha macskának hívnak. A macskák üszkösök.
2. Cukor ment a szemedbe, hogy ilyen édesen nézel? Blöeeeee. Bocsánat, ennek ki kellett jönnie. A szem dicsérete már így is olyan mainstream, hogy igazából sokszor nem is tudjuk, hogy komolyan vegyük-e, amikor egy srác kiemeli. De ez a cukorkás.. Kérlek!
3. Jól vagy? Minden rendben? Nem fájt, mikor leestél a mennyből? Srácok! Ha azt akarjátok mondani, hogy úgy nézünk ki, mint egy angyal, akkor mondjáto…

Más tollá(ból való)val ékeskedés...

Kép
A májusban elindított sorozatom második darabja. Remélem minél több érdekes embert, és színes írást hozhatok el még nektek. Fogadjátok szeretettel Susu művét!



Belépsz a fával borított széles, kétszárnyas ajtón. Nem tipikus bejárat, hiszen ez egy garázsajtó. Egy lélegzetvétellel és egy lépéssel később már eléd tárul a mára már kissé lepusztult, fénykorában konyhaként szolgáló helyiség. Garázsnak készült, de sosem volt az, pedig a paraméterei tökéletesek voltak. Két autó is elfért volna benne. Talán csak az a fránya ajtó volt kisebb a kelleténél valamivel.Megállsz, és nem mozdulsz. Szemügyre veszed, hogy a lepusztult tárgyak a helyükön vannak. Magadban abszolválod: nincs változás. Minden a helyén van. Beléd hasít a rideg fájdalom, mert bíztál benne. Remélted, hogy másképp találsz valamit. Valamit, ami életben tartja a remény utolsó pislákoló fényét. Azt az egyetlen kis parazsat, ami küzd a túlélésért. De nem. Jön egy apróbb széllöket, ami eloltja azt. Egyszerű hamuvá válik. Nincs változá…

Ökörítófülpös, gyermekkor, Aladdinos kártya

Kép
Ma Ökörítófülpösön jártunk, Nagyinál. Ad1.: Igen, létezik ilyen nevű település. Ad2.: Igen, innen származik Bikicsunáj. Ad3.: Ő bikicsunáj. (kattints!)

Szóval kirándultunk egyet, megnéztük Nagyikát, meglátogattuk Keresztéket. Én pedig kérdezősködtem. Rájöttem, hogy rengeteg kérdést még soha nem tettem fel Nagyinak! Például, hogy hogyan ismerkedtek meg a Nagypapival? Vagy hogy tudott-e az öreg táncolni? Hogy pipázni vagy cigarettázni szeretett-e jobban? Nem ismertem egyik nagypapámat se, viszont az apai kicsit nagyobb homályban lengett, mint az anyai. És most, hogy Halottak napja közeledtével elmentünk a sírjához, egyre inkább érdekelni kezdett.
Az ökörítófülpösi nagymamám egy tipikus parasztasszony. El is mondta, hogy nem olyan világ volt ám, mint ma. Úgy ismerkedtek meg, hogy a Papiék elvesztették a 80 "hód fődet" Kölcsén, és a vidéki rokonoknál húzták meg magukat. És mivel oda a Nagyi bejárós vendég volt, egyszer csak találkoztak, aztán Papi rövid udvarlás után megkérte Na…

Jó itthon! 3. / Diószedés

Kép
Ha visszagondolok a kiskoromra, minden egyes évszaknak van egy kis "pikantériája". Valami ami miatt nagyon szerettem. Na, az őszé véletlenül sem a diószedés volt.
Világ életemben utáltam, hajlongani- ahogy az évek teltek egyre magasabbról-, lehántani a héját, összekoszolni magam. Fúj.
Azt hiszem ez ma megváltozott. Nem tudom, hogy az életkorom, az hogy milyen rég voltam itthon, vagy az, hogy minőségi időt tölthettem a húgommal, de valami miatt élveztem. Szólt a zene, közben beszélgettünk a kicsivel, röhögcséltünk, néha kicsit összekaptunk, hogy én miért is szedek többet, mint ő. Olyan... idilli volt az egész. Olyan tökéletes. Valahogy-életemben először- nem gondoltam tehernek ezt a tevékenységet. Nevetgélve hántottam sötét, nyákos héjából a "Dióbél bácsikat", és nem bántam amikor a húgom megdobált egy néhánnyal, amit nekem kellett újraszednem.
Az jutott eszembe, hogy vajon meddig van erre esélyem. Meddig tart ez a fa? Meddig ad még termést, amit szedhetünk? És medd…

Őszintén az ő szintjén

Kép
Ma ugye óraátállítás volt. Én a plusz egy órát a húgommal töltöttem. 14 éves, így már elég sok mindenre kíváncsi. Vagyis igazából egy témában érdeklődik a leginkább. Ez mi más lehetne mint a szex?!

Mert hát ugye ez az az életkor, amikor már mindenhonnan ez folyik, és fel is fogja, hogy mi a helyzet. Így valahol egyértelmű, hogy kíváncsi. A kérdés csak az, hogy jó helyre fordult- e a kérdéseivel.

Mert mire is kíváncsi egy 14 éves? Azokra, amiket a TV-ben hall, az interneten lát/olvas. Mi maga a szex és miért jó és hogy kell csinálni, és persze, hogy milyen az első.
Kis vihorászás után csak belekezdtünk a beszélgetésbe. Láttam az arcán az őszinte kíváncsiságot, azt, hogy a téma tényleg érdekli, és azt amit rég nem láttam rajta: figyel rám.
Igazából, ha felvilágosítást kellene tartanom, azt az egy tanácsot adnám, amit annak idején nekem Édesanyám: "Olyannak add oda a szüzességed, akibe szerelmes vagy, és ő is beléd!"
Mert hiába indulunk ki a mai lányokból ( a fiúkat szerintem h…

10 dolog, amit szeretünk bennetek srácok!

Kép
1. Szeretjük az illatotokat. Amikor parfümfelhőben elsuhantok előttünk lopva mindig utánatok szaglászunk. Ha ismerünk, ha nem.

2. A mosolyotok. A mosolyotok olyan, ami minket is mosolygásra bír. Ha ránk mosolyogtok tudjuk, hogy valami tetszik. És ez nekünk is tetszik.

3. A hülye vicceiteken nem véletlenül nevetünk. Bármennyire is tagadjuk, szeretjük és élvezzük. A legjobban azt, amikor büszkék vagytok utána, hogy sikerült megnevettetni minket.

4. Ha tudtok táncolni. Nincs szexibb egy csípőjét rázó inges fickótól. Ha nem tudtok, akkor pedig nevetni szeretünk rajtatok.

5. Ha mertek aranyosak lenni. Higgyétek el, imádjuk a macsó éneteket, de amikor egy hosszú, rossz nap után hazaérünk jól esik, ha bújhatunk, sőt az is, ha ti bújtok!

6. Szeretjük, ha fontosabbak vagyunk a telefonotoknál. Ha amikor velünk vagytok nem ugrotok egyből minden pittyegésre. Olyankor hadd legyünk mi az elsők!

7. Szeretjük ha bemutattok a barátaitoknak. A család is fontos, de ebben az életkorban már több időt töl…

Égi mese- gyermekvers

Kép
A Nap az ég Királynője
Kinek nincsen szeretője
Hisz a Hold az ő szeretője.
Tele lesz a szíve tőle

Mert a bátor Hold őt úgy szereti
Fejét fejére helyezi
Szeretgeti szép szavakkal
Betakarja bizalommal.

Égi szerelmük gyermekei a csillagok
Egy-kettő éjszaka úgy ragyog
Ő lehet a szemük fénye
Az égi mesének meg vége!


Kosztercsi

A kép magánarchívumból való.
Amúgy követsz már Facebookon? Nem? Kattints ide, hogy nyomon kövesd a mindennapjaimat → Kosztercsi a Facebookon

Instagramon pedig olyan tartalmakat is láthatsz, amik az oldalra nem kerülnek fel → Kosztercsi az Instán

Bántalmazás

Kép
Ma van a Bántalmazás elleni világnap. A világnapokkal kapcsolatban sokszor eszembe jut, hogy vajon hogyan terjedtek el, ki vagy kik voltak azok, akik először szorgalmazták, és hogyan váltak világ méretűvé. Ezen a napon egy percet sem gondolkoztam. Hiszen ki az, aki még soha nem szenvedett el bántalmazást? Legyen szó a testi, vagy a lelki erőszakról, a családon belüli elfajult vitákról, esetleg az internetes zaklatásról. Mindannyian potenciális áldozatok vagyunk. Önhibánkon kívül, de akkor is. És igenis legyen egy nap, amikor felhívjuk a figyelmet arra, hogy oda kell figyelnünk. Oda kell figyelnünk, és nem csak magunkra, hanem másokra is. Hogy ne úgy szóljunk oda, ha felhevült állapotban vagyunk. Hogy ne dőljünk be a mézes- mázos hívogatásnak. Hogy ne mi legyünk azok akik bántunk, és ne mi legyünk azok, akiket bántanak.
Nem vagyok szentimentális, tisztában vagyok azzal, hogy az erőszakot nem lehet kiölni a társadalmunkból. De miért ne figyelhetnénk oda kicsit jobban? Miért ne lehetnénk…

Össze-vissza

Kép
Cikáznak, repkednek a gondolatok
A fejem egy komplett gondolat tok
És csak sodródok a vízzel, dobál ide-oda
Itt már nem segíthet senki, főleg nem a Yoda.

Mert az erő már rég nincsen velem
És nem lehetek én az ötödik elem.
Mert elveszek, érzem, darabokra hullok
A víz mélyére húznak le a többtonnás súlyok.

És vergődöm, kapkodok, hálóban hal vagyok
A torkom elszorul, levegőt nem kapok
Mert márbelülről valami olyan érzés
Amihez a suliban nem volt külön képzés.

Bánt és fáj, ez a kettő biztos
És hogy tiszta lennék, de maradok piszkos.
Mert az érzéseim össze-vissza
A víz pedig azt könnyen issza!

Kosztercsi 

A kép magánarchívumból való.
Amúgy követsz már Facebookon? Nem? Kattints ide, hogy nyomon kövesd a mindennapjaimat → Kosztercsi a Facebookon

Instagramon pedig olyan tartalmakat is láthatsz, amik az oldalra nem kerülnek fel → Kosztercsi az Instán


A változás jó!- slam

Kép
Amikor beleszoksz valamibe az jó!
Vagyis egy idő után elfogadható.
Mókuskerékben tapossuk laposra magunkat
Útszélen szórjuk el a jó és a rossz magunkat.

Aztán történik valami, beüt a crach
És a megszokásból semmi nem marad.
Változás áll be, valami megváltozik
S az élet a végén más színekben pompázik.

Egy új hely, új emberek, vagy egy új szerelem
Aztán az ágyon ülve a tollamat szerelem.
És meredek magam elé, hogy a VÁLTOZÁS JÓ.
Mint az Anya által készített reggeli kakaó.

De az is megváltozott, már egyedül kelek fel.
És azon kapod magad, hogy te sem cselekszel
Csak beleszoksz a változásba is, ezt így kell
S a gondolatod már más felé szökell.

Mert "Minden változik a lényeg nem!"- Animálék megmondták
Még akkor is, ha a jó kedvet néha megrontják.
Ebben élünk, nap mint nap másban
Egyik percben ez, a másikban más van.

És az is változik, hogy nem tudok írni
Hogy sokszor nem tudom, hogy fogom bírni
Hogy igyekszem kitűnni, de sokszor ugyanaz vagyok
Hogy nem ugyanúgy néznek le rám az …

Új rovat- Kosztercsi Kolis Konyhája (KKK)

Kép
Minden kollégista életében eljön az a pillanat, amikor már nincs Anyu főztjéből, és a pénz is a végét járja. Ilyenkor jön az, hogy szedjük össze azt, ami csak fellelhető a koliban, és találjunk ki belőlük valami olyat, ami ehető. Ennek ékes példája lesz ez a rovat. Nem ígérem, hogy rendszeres lesz, nem ígérem, hogy a kaják ínycsiklandóan fognak kinézni, de 100%-ig finomak.
Ó, még egy dolog. Engem Anyukám úgy tanított, hogy a főzés maga a szerelem, és a szenvedély gyermeke, így sokszor nem mérek ki hozzávalókat, csak szemre, szagra és ízre adagolok.


Barbeques darált hús rövid cső tésztával

Hozzávalók:

kis csőtésztabarbeque szószdarált, konzerv löncs húsfűszerek- igazából ízlés szerintcsemege kukorica

A tésztát közepes, sós vízben megfőzzük. (Ha igazi kollégisták vagyunk, akkor a vizet felforraljuk a konyhában található vízforralóval, és úgy öntjük bele a lábasba.)

Amint ez megfőtt, leszűrjük, és a lábast kimossuk. Ugyanebbe teszünk egy evőkanálnyi zsírt, és hagyjuk, hogy elolvadjon a lába…

Jó itthon! 2. / Esős bebújás

Kép
Igazából utálom az esőt!
Elszomorít, és újra és újra magamba forgat. Ilyenkor csak gubbasztok egy helyben, és meredek magam elé.
Kivéve, ha itthon vagyok. Olyankor kifelé meredek. Elnézem, ahogy a macskák menekülnek a cseppek elől - és kiröhögöm őket, ha megáznak-, a diók esését figyelem, majd a kutyát, ahogy odaugrik, ráül és kieszi a belét. Ez ilyenkor egy csendes csodavilág. Egy nagy zöld. A nyugalom szigete. És azon kapom magam, hogy már eltelt egy óra, és a bámuláson kívül semmit nem csináltam. Olyankor kinyitom az ajtót, odahívom a kutyát, aki nagyot nyújtózik, és a fejét az ölembe hajtja. A szemembe néz, mintha azt kérdezné: "Hol jártál eddig?". Én meg azon kapom magam, hogy a kutyának mesélek. És Dorka csak hallgat és hallgat, néha még mintha bólintana is. A macskák, meg fújogatva fekszenek lustán a dobozukban, és nem tudom, hogy engem vagy a kutyát utálják jobban.
Csend van. És ha néha, ha el is megy valaki a kapu előtt mosolyogva köszön be. Mert ez itt Kisvárda. Mi…

Csillaghullás nélküli kívánós éjszaka

Kép
Tegnap volt a nyár állítólag "leghullócsillagosabb" estéje. Persze, hogy minderről, csak hajnali kettőkor értesültem, és úgy lemaradtam róluk, mint a sicc.
  Kicsit bosszankodva hajtottam álomra a fejem, majd az jutott eszembe, hogy igazából nem is tudtam volna kívánni semmit. Annyira jó most körülöttem minden. Szó szerint mindenem megvan. A boldog családi kör, a munkahelyi előrelépés, a magánéleti csoda, az igaz barátaim közelsége. Ezentúl mit kívánhatnék még? Tökéletes!
  Olyannyira, hogy újra és újra beugrik a Bridget Jones naplójának azon jelenete, hogy retteg, hogy mikor üt be a sz×r ennyi jó után? Hogy vajon tényleg megérdemlem-e, hogy boldog legyek.
Erre a barátaim azt mondják hülye vagyok. Persze, hogy az. Egy gyáva hülye.
Csak sokszor eszembe jut, hogy mennyi mindenen mentem már keresztül. Hogy hány hullócsillag vitte el magával a kívánságaimat, és semmi.
Aztán most, a semmiből, hullócsillag és hókuszpókusz nélkül rendbe jött minden, és ténylegesen boldognak mondh…

Más tollá(ból való)val ékeskedés...

Említettem a blog FB oldalán, hogy elindítok egy sorozatot, amiben havonta valaki más munkáját közlöm le. Engem ezután maga alágyűrt, valami ádáz betegség, így most pótolom ezt.
Tessék parancsolni:

Nincs se de, se ha, se vagy…


Hiszed még a jót? S mi egy éve volt? Te voltál a katlan, s én a tó. Demagóg bástyák fonták körbe tested, Kiálts hát nagyot s én rögvest ott termek. Miért félsz még mindig? Mond hát el kedves! A változásnak füstje minket már belengett. Fejünk felett fortyogó fekete fellegek.. De hiszed még a jót? A lelkemből áradót? Nézz most rám kérlek, majd én mesélek J.. Furcsa játékot űzünk, hisz bilincsben a szívünk, Megrekedt sorsunknak tiszta vizet szűrünk. A vihar is odébb állt, hörögve kuncog, Mert szép lassan rájött, hogy mindenki undok. Állj meg! Még várj! Érzed ezt? A köztünk elsuhanó szimmetria illatát mi körbevesz? Na és a két szempár közti döbbenet…? Szellő táncol a hajadban s pillangó repked a hasadban. De én csak állok némán, meredten és azt gondolom magamban:
…Nem vágyom másra, cs…

beavatni.

Kép
Beavatni a legnehezebb, mikor megnyílsz
Mikor egy idegent a lelkedbe meghívsz
Leülteted, megsimítod, mosolyogsz
Majd nagy levegőt veszel és belefogsz.

Kutatod a szemét, vajon mit gondol?
Melletted, vagy ellened voksol?
A szavai féltőek vagy haragosak?
És igazak, vagy hamisak?

A szavaiból érzem, komolyan gondolja,
"Majd együtt", "reméljük" azt mondja
És fura, de hiszek neki, én sem értem
De egyszerre, hirtelen megnyugszik a vérem.

Mosolygok, ha látom, ha írását olvasom
Napról napra egyre jobban akarom.
Mert megnyílni valakinek egyáltalán nem könnyű
Csak annak lehet, ki igazi és számodra nem mű.

Valaki, ki érdekel és ez vica verse
Akinek előtted heverhet a lelke
Akinek a boldogsága fontosabb a tiednél
Akinek mindent mindig elhihettél.



K.

A kép forrása: freepik.com
Amúgy követsz már Facebookon? Nem? Kattints ide, hogy nyomon kövesd a mindennapjaimat → Kosztercsi a Facebookon


Instagramon pedig olyan tartalmakat is láthatsz, amik az oldalra nem kerülnek fel → Kosztercsi az …

boldognak lenni

Kép
boldognak lenni nem tudni mit jelent
mosolyogva élni az éveket-
örökké?

örülni mindennek feltétel nélkül,
akkor is ha fáj-
ott legbelül?

miért?-kérdem újra újra
álarcot felvéve-
indulok az útra.

K.

A kép magánarchívumból való.
Amúgy követsz már Facebookon? Nem? Kattints ide, hogy nyomon kövesd a mindennapjaimat → Kosztercsi a Facebookon

Instagramon pedig olyan tartalmakat is láthatsz, amik az oldalra nem kerülnek fel → Kosztercsi az Instán

Szilágynagyfalu- pálinka, pánik, pasik

Kép
Tegnap előtt Erdélyben jártunk, Szilágynagyfaluban. Évek óta részesei vagyunk egy tuzséri tábornak, ahová határon túli gyerekek érkeznek két hétre táborozni. Ennek a falunak a testvértelepülése Szilágynagyfalu. Az utazás apropója egy Nyugdíjas Klub találkozó.
Hajnalban keltünk (4-kor!!) és ötkor már a buszon ültünk. A csipát se töröltem ki a szememből, bár nem is volt rá szükség. Fülest be, Hősöket full hangerőre, és kezdődhet az utazás. Kb. 3-4 órát utazhattunk, de az el-elpilledéseim miatt nem vagyok benne biztos. Csak akkor eszméltem fel, amikor már lökdöstek hátulról, hogy megérkeztük, keljek.
Egy hatalmas kapuív előtt tett le a busz. Olyan volt ez, mint az ódon filmekben, a borostyánnal átfuttatott bejárat, ahol a hősszerelmes titkon találkozik a gyönyörű főszereplőnővel, és ott szeretnek egymásba igaz szerelemmel.
Beljebb lépkedve a köveken- amiből Anya rögtön felvett egyet, mint mindig- egy romos kastélyhoz értünk. Az emléktábla szerint a Bánffy családé volt. Egy kis pogácsa,…

Baráttól barátig- Firefox

Kép
A szívemhez közelálló emberek
Legyenek fiúk, lányok, gyerekek
Megérdemlik néhanapján
Hogy verset költsek róluk aztán
elszavaljam.

Hogy rímbe szedjem, mily' csodásak
Gebék-e, vagy épp formásak
Hogy miért szeretem annyira őket
Elsődlegesen a nőket,
de a férfiakat is!

És eközött a nép között felsejlik egy lény, lány
Kinek érkeztekor felsejlik a fény, làgy.
Ki nővérem lehetne, de igazából a húgom
Kivel megosztom mindenem: cigim, rumom
és a szívemet.

Ki egy rókatündér lehetne tán
A fiúk szívében vad orkán
Kinek esküvőjén vőfély leszek
Lyukas kanálból húslevest eszek,
vagyis próbálok.

Akivel három éve sodort össze sors, élet- ki hogy hívja
Azóta életünket közös penna írja
Megéltünk már sok szépet, órák, Síkfő, Róma
Volt, hogy egyszerre állt be a kóma
néha.

De ez a ritka szép lány huszonhárom lett most
Igaz még nem főz és nem mos
De bájos, kedves és okos
Barátainak sok örömöt okoz
nagyjából.

És drága kedves Firefox,édes Emese
Soha nem ér véget köztünk ez a mese
Mert kilométerek hada sem …

Facebook