Az öngondoskodás nem egyenlő az önzőséggel!
Én is többször írtam már arról, hogy magunkról gondoskodni igenis kell. A lelkünkkel, testünkkel való foglalkozás befektetett és nem elpazarolt idő. Hogy mi is tartozik az öngondoskodás halmazába, és miért nem egyenlő az önzéssel, erről fogok ma írni. Miért van az, hogyha egy nap saját magadat helyezed előtérbe, a munkád, családod, párod, barátaiddal szemben, akkor azonnal egy önző p*csa, f*sz vagy? Mikor jutottunk odáig, hogy a magammal való foglalkozás önzőségnek számít? Ez a több, mint egy éve húzódó Covid helyzet a legkeményebbeket is földre nyomta már. És nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy ez egyáltalán nem szégyen. Egy olyan ismeretlen ellenséggel állunk szemben, akiről még mindig csak alig-alig tudunk valamit. Aki egyetlen pillanat alatt felborította azt, amit addig úgy ismertünk: élet. És vannak napok, amikor nincs kedvünk semmihez. Amikor csak feküdnénk, és ha szerencsések vagyunk, meg is tehetjük. És fekszünk, értetlenül? Mi bajom ...