Húsvét - idén minden más lesz
Nehezen viselem az ünnepeket. Amellett, hogy imádom a karácsonyt, és minden évben elepedve várom a szülinapomat, valahogy mindig van bennem egyfajta szorongás. Nehezen viselem a családi együttlétet, és idén ugye ez fokozattan igaz, ugyanis már több, mint egy hónapja élvezzük egymás társaságát. Kisebb összeszólalkozások kivételével nem volt nagy para ezidő alatt, de érezhető a feszültség mindannyiunkban - kivéve persze Mumit. Ő csak örül, hogy végre mindenki itthon van vele. A Húsvét viszont más... Három éve pedig pláne. Már három éve, hogy Vira nagyi, az apai nagymamám, húsvét hétfőn visszament az Istenéhez. Olyan érdekes helyzet ez... Mármint a hogy és a mikor. 4 éves lehettem, amikor legelső imámat megtanultam, neki köszönhetően. Mindig a hit felé terelt, és mindig azt mondta: "tanuljatok, mert csak úgy lehet belőletek valaki!" Ő, aki a legnagyobb hittel rendelkezett az ismerősi körömből épp húsvét hétfőn mehetett vissza oda, ahonnan mind jöttünk. A húsvét ugye...