Bejegyzések

11 év 22 filmbe sűrítve – Spoilermentes Végjáték kritika

Kép
Mindenféle spoiler nélkül:  ez a világtörténelem egyik legjobb filmje!
A Marvel mindig is jó volt ebben az érzelmi hullámvasút dologban. Most viszont egy olyan szerelvényre ültet minket, amiben a másodpercek tört része alatt nevetünk, sírunk, kapunk szívinfarktust, önt el minket a büszkeség, és facsarodik össze a szívünk.
A 11 évet, és ezzel a harmadik fázist lezáró film, a Marvel eddigi legnagyobb szabású filmje. És nemcsak a hossza miatt. A három óra fel sem tűnik az embernek, hiszen annyi mindenre kell figyelnie, hogy amikor véget ér, csak ül, maga elé bámulva, hogy nem hiszi el, hogy elrepült ez a giga hosszú idő. Az, hogy minden megváltozott, gondolom nem újdonság senkinek. Az eredeti hatos, egy-két még életben maradt hőssel kiegészülve végre vállalkozik arra, ami a végzetük: bosszút akarnak állni!

A jelenetek gyönyörű képi világgal rendelkeznek, a zenék tökéletesen vannak eltalálva, és őszinte leszek, nekem, ősöreg fannak, nagyon jó érzés volt újra egyben látni azt a hat emb…

Tinder újra és újra

Kép
Úgy tűnik, hogy a Tinder tényleg egy soha ki nem fogyó téma kút. Legelőször típusokra osztottam a felhasználókat, aztán a törlés utáni újra telepítést elemeztem, majd posztoltam az általam legviccesebbnek tartott profilokat, leírásokat.

Amikor Pestre költöztem, a legjobb barátnőm vőlegénye töltötte le, mondván:
"Milyen jó buli lesz, játszani ezzel!" 3 óra jobbra-balra húzgálás után, megveregette a vállam, és elismerte, hogy nem csak a hihetetlen magas elvárásaim miatt vagyok egyedül, hanem tényleg elég fura a felhozatal.

Arról már a Facebook odalamon írtam, hogy mennyire zavarba ejtő volt, amikor egy olyan fiú jött velem szembe, a barátnőjével kézen fogva, akivel azelőtt este matcheltünk...

Úgyhogy újra elindulva ezen az élményekkel tűzdelt úton úgy gondoltam, újra elhozom nektek a kedvenceimet:

I. Antonio


Antonio, aki igazából nem párt keres, csak új "pácienseket" a tetkó szalonjába. Menő marketing Antonio, megy a szívecske!

II. Ádám

Ádám még a hagyományok híve! Mond…

Húsvét

Kép
Eljövend hát a nap
Amikor felszabadul, ki a halálban rab
Feltámad hát a mi jó Urunk,
Hogy nekünk legyen szabadalmunk.

A mi bűneinkért halt meg a bárány
Egyedül, a Golgota keresztjén, árván.
A megváltást hozta el nekünk,
Bekötözvén évezredes sebünk.

Mi értünk törte fel a barlangi követ,
Erről számolt be több száz követ.
JÉZUS FELTÁMADT! Érted, és értem.
Hogy egy lehessen velünk testben, vérben, égben.
Kosztercsi



A kép forrása: freepik.com

Amúgy követsz már Facebookon? Nem? Kattints ide, hogy nyomon kövesd a mindennapjaimat → Kosztercsi a Facebookon

Instagramon pedig olyan tartalmakat is láthatsz, amik az oldalra nem kerülnek fel → Kosztercsi az Instán


Továbblépni 2 év után

Kép
Nagy hallgatás után édes a visszatérés.

Ha belegondolok, hogy több, mint egy hónapja nyomnak belülről a gondolatok, és azóta hagylak Benneteket olvasnivaló nélkül... (Jó, gondolom, nem vagyok annyira pótolhatatlan, hogy ne bírtátok volna ki.)

Most egy fontos dolog miatt ragadtam billentyűzetet. Ez pedig a

továbblépés. Most 2 éve. Húsvét hétfőn hívott Apa. Bár azt hiszem akkor 17-ére esett. Vendégségben voltunk az exem barátainál. Nagyon felnőtt dolognak gondoltam, hogy a húsvét hétfőt társaságban töltjük, egy házaspárnál, bort szürcsölve, gyerekek között. Akkor jött a hívás. A konyhában álltam, és nem mentem ki a telefonomért. Gondoltam ráér.

Nem ért rá. 
A történet többi részét valószínűleg ismeritek. Nem sírtam. Nagyon sokáig. Cserébe képtelen voltam egyedül aludni.
Akkor szűnt meg mindkettő, amikor vonatra szálltam és a temetésre tartottam. Leültem, integettem még egyet az akkori barátomnak, aki nem tudott velem jönni (ez is egy jel volt...), letettem a fenekem az ülésre és mint mi…

Mit jelent ma nőnek lenni?

Kép
Ha 70 évvel ezelőtt élnénk, mi lennénk a ceruza szoknyában bújtatott titkárnők, vagy a hatalmas konttyal, és tiszteletet parancsoló szemüveg én, katedrán álló tanárok.
De 2019-et írunk, a titkárnők már szakadt farmerben is dolgozhatnak, a tanárok óriás kontyát, pedig az óriási problémák váltották.
2019-ben élünk, egy olyan világban, ahol az erősebb kutya b*szik. 
Akkoris, ha nő. 

Ezért az érzékeny énünket jó mélyen, egy ládikában elzárva tartjuk. Reggelente felvesszük a pankrátor maszkot, és háborúba indulunk. A világ, a férfiak, és a többi nőtársunk ellen.  Mázsás terheket cipelünk, hol átvitt, hol szó szerinti értelemben. Bizonyítani akarunk. Mindenkinek. Megmutatni, hogy büszkén viseljük a "gyengébbik" nem kifejezést.
Mert tényleg büszkék vagyunk! És lehetünk is. Zseniális dolgokra vagyunk képesek!
De ilyenkor, nőnapon, reggel kikelünk az ágyból, és nem nyúlunk a maszkért. A ládikából elővesszük az érzékeny énünket, és a rizikóval nem törődve megindulunk a világba, bízv…

Hétfő típusok

Kép
Aki kitalálta, hogy 5 nap munkát 2 nap alatt ki lehet pihenni, az nem volt annyira okos, hanem a másik…
De mégis a legszörnyűbb talán az, amikor egy hét „pihenés” (vagyis a takonnyal folytatott élet-halál harc) után újra bekukkant az életünkbe az a fránya hétfő, és ellentmondást nem tűrően tépi le rólunk reggel a takarót, hogy most már aztán tényleg ki kell szállni az ágyból.
Kétféle hétfő van:
Az energikus, ma tényleg megváltom a világot hétfő
Ezek azok a napok, amelyeken elindulnak a fogyókúrák, az edzések, a dohányzásról való leszokás, a határidők betartása, és ezek kistestvérei. Ezek azok a hétkezdések, amikor majd kicsattansz az erőtől, azt érzed, hogy kisujjam feltudnád emelni a világot minden súlyával együtt, és idenekemazoroszlántis.


Na az én hétfőim nem ilyenek…
A mikor lesz már vége, és miért kezdődött el egyáltalán hétfő
Ezek azok napok, amikor még egyáltalán nem fogom fel, hogy tulajdonképpen mi történik. Hogy hogyan lehet az, hogy emberek már reggel 8-kor hívnak végtele…

Turistának lenni egy életen át?

Kép
A reggeli posztomban láthattátok, hogy Budapestre költöztem, és mint minden jó magyar ember, totál turistába vágtam magam.

Aztán miközben lépdeltem az iroda felé, azon gondolkoztam, hogy ez a város sosem fog igazán befogadni engem. Mindig én leszek a vidéki lány, aki nem hogy Debrecenből, de Kisvárdáról jött. Aki képes eltévedni egy google maps-el a kezében. Aki akkor is udvarias lesz, ha őt fellökik.

Kicsit úgy érzem magam, mint Marshall Eriksen, aki New York-ban is ugyanaz próbál maradni, aki otthon volt.

És ez a legnehezebb. Vagyis igazából ez a legnagyobb kérdés: mindenkit beszippant a nagy város nyüzsgése? És aki tiltakozik ellene, azt is?

És a beszippantás előtt a befogadás van, vagy ha tetszik, ha nem, elvisz magával és kész?

Kicsit félek. Mind minden újtól, ami valaha velem történt. Kicsit viszolygok, mert Budapest nekem mindig az a város volt, ahova soha nem költöznék. És láss csodát! Itt lakom!

És lehet, hogy még nem győzött meg teljesen, de amikor reggelente ráérősen sétálo…

Facebook