Kosztercsi írásai

A kép forrása:  unsplash.com Na, halló! Április! Figyelj ide ember! Kinek képzeled magad? Ki vagy te? December?  Mit képzelsz magadról?! Jönni a mínusszal, meg hóval, Pedig kecsegtettél minden földi jóval. És persze, csak legyintünk, bolondos április,  De tudd meg, hogy már tele a... Akárhogyis, nem fair, amit itt művelsz, ideje menni! A nyomodban jó időt, napsütést, és nem fagyott hagyni. Mert még egy migrénes nap, és nem állok jót magamért, És igenis kampányolok jó időért, madárcsicsergésért, lágy szellőért, és mindazért, Ami egy kicsiny derűt hozna ebbe a bolond, és fura világba, Szóval lécci április, gyere, és beszéljünk erről privátba'!  K. Ez szólt, míg írtam:  🌷   Amúgy követsz már  Instagramon?  Ott olyan tartalmakat találsz, amiket csak a legjobb barátaimmal osztok meg! Szóval, leszel a barátom? 👇 Na és  Facebookon ? Nem? Kattints ide, hogy nyomon kövesd a mindennapi gondolataimat, zenéimet, és az agymenéseimet. 👇

 Nem tudom, tudod-e, de ma van a Blue Monday, vagyis a Kék hétfő, ami 2005 óta hivatalosan is az év legdepressziósabb napja.  Az elmélet Cliff Arnall,  Cardiff-i Egyetem oktatójának nevéhez fűződik, aki egy képlettel  vezette le ennek a napnak a rossz hangulatát. Kiszámította, hogy január harmadik hétfője az év legnehezebben viselhető napja. Mert már éppen elmúlt az ünnep varázsa, kint hideg és szürke az idő, meg hát amúgy is hétfő van.  Idén ezt még megfejeljük a pandémiával, az egyetemisták a vizsgaidőszakkal, és kész is a tökéletes depi koktél.  Ha nem tudnám, hogy ma van ez a nap, akkor is nyomottnak érezném magam.  Az Instagramon bolyongva, az egyik instabarátnőm (így hívom azokat, akikkel még sosem találkoztunk, de az insta által nagyon jóban lettünk) vezette le, hogy épp egy évvel ezelőtt a mai napon volt élete legrémesebb randija, ami mégis jó véget ért, mert a mai napig együtt van a fiúval, sőt együtt is élnek.  És ő is felvetette azt a ...

Először is engedjétek meg, hogy csodálatos '21-et kívánjak Nektek! Legyen töltve ez az év minden olyannal, amire igazán vágysz! Legyen benne nevetés, jó filmek, izgalmas könyvek, rengeteg finom falat, cinkos összekacsintások, az együttlét öröme.  Ezek azok a dolgok, amiket igazán értékelni tudtunk az előző évben, ami valószínűleg egyikőnknek sem úgy sikerült, ahogy tervezte. Bár én is azok csoportjába tartozom, akit igazán nagy veszteség nem ért ebben az évben, azért én is elég gyakran nyomogattam a reset gombot 2020-ban. Szinte folyamatos vendég volt az újratervezés, és a könnyeimre már úgy tekintettem, mint azokra a rokonaimra, akiknek örülsz, hogy jönnek, de egy óra múlva, már várod, hogy elmenjenek.  Nehéz volt. Mindenkinek.  Újra kellett tanulnunk. Egy olyan dologról tanultunk, amiről azt gondoltuk, már mindent tudunk. A leckéinket is megcsináltuk, és tisztességgel fel is kérdeztek, számtalanszor. És mégis... Ott álltunk márciusban, a ránk szakadt rengeteg idővel, és...

A koronavírus jó pár változást hozott az életünkbe. Először is el kellett barikádoznunk magunkat, és egy láthatatlan ellenséggel harcoltunk wc papírral, cukorral és liszttel. Aztán jött a kézmosás és a kézfertőtlenítő mizéria, és végül maradt a maszk hordás. A maszk, amiért sokszor kinevettünk másokat az utcán, hogy nem is értjük, miért van rajtuk maszk. Mi ellen védekeznek? Aztán mi is rákényszerültünk a maszk használatra, és én például rájöttem, hogy az ápol és eltakar mennyire igaz a maszk esetében is. 1. Nem kell az egész arcodat sminkelned! Mire nem jó egy maszk? Elég csak az arcod felsőrészét, és a szemeidet rendbe tenni. A többit úgysem látja majd senki - ez viszont nyilván azzal jár, hogy egész nap hordanod kell majd a kicsikét. 2. Érzelmek elrejtése Közszájon forgó nézet az, hogy minden ember maszkot visel élete során, hogy valódi érzelmeit elrejtse. Most valósággá váltak a legendák. A maszkunk arra is jó, hogy alatta vicsorogjunk azokra, akikre a szemünk közben mo...

A KEDDvelem egy új projekt a blogon. Azért hoztam létre, mert szerintem ezekben az időkben, extra inspirációra, motivációra, és jókedvre van szükségünk. Így megkérdezek olyan embereket, akik engem inspirálnak, akiknek a munkásságát sokra tartom! Ez a sorozat, minden kedden jelentkezik majd! Az első részben  @sorryimveggie  válaszolt a kérdéseimre, múlt héten  @szandraluca  barátnőm. A héten viszont egy olyan nőnek tehettem fel a kérdéseimet, akit évek óta követek Instagramon, mindig felvidulok, ha látom, és egyszerűen imádom. Nem csak én vagyok így vele.  Covidról, zenéről, tetkókról és táncról @manna_fta -val! 1.        Mindig is tetoválóművész akartál lenni? Semennyire nem akartam tetkós lenni, sőt a kérdéstől is feláll a nem létező szőröm, annyira tipik, mert meg kell kérdezni, de KINEK és MINEK?! Nem, nem akartam tetkós lenni, így alakult mert jó vagyok benne és mivel a szakmában vagyok ősidők ó...

Az érzéseink amúgy is hullámvasúti útvonalat tudnak bejárni, pláne, hogyha egy olyan helyzetben kell teljesítenünk, mint egy világjárvány.  Nem egyszerű.  Ebben szerintem megegyezhetünk. Sokan a szeretteink hiányától szenvedünk, sokan viszont egyszerűen csak mély depresszióba esnénk, és a napokat a paplan alatt töltenénk el legszívesebben.  Nekem már minden állapot megvolt. Viszont kíváncsi voltam arra, hogy másokban vajon mi játszódik le ezekben a napokban. Ezért az  Instagram oldalamon  játékra hívtam a követőimet. Arra kértem őket, írják meg nekem, mit írnának a Korona naplójukba! Ennek az első részét  ITT  olvashatod, most pedig jöjjön a második rész!  Kedves naplóm,  Hogy ebben a helyzetben miért vagyok hálás? Például: van időm olvasni és sorozatot nézni és véleményt alkotni róluk. Kedves naplóm,  Egyik pillanatban motivált vagyok, a másikban szomorú mert a barátom 100km-re van tőlem. Kedves naplóm,...

Az idézett bibliai passzust gyakran igaznak tartottam nem oly' hosszú életem során. Gyakran előfordult, hogy valamire nagyon vágyakoztam, és előbb-utóbb az élet megadta nekem. Kicsit most így vagyok ezzel a karantén helyzettel is... Az új évben sok kétely, és félelem költözött belém, sokszor elbizonytalanodtam, hogy jó helyen vagyok-e, hogy jó úton haladok-e ahhoz, hogy elérjem a kitűzött céljaimat. Sokszor eszembe jutott, hogy a budapesti életem talán olyan szívszorító számomra, mert olyan kevés idő jut a családomra. Ezért sokszor jutott eszembe, milyen jó lenne, ha többet lehetnék velük. A munkahelyemen szerettem volna, egy eggyel kisebb tempót. Kisebb lángon égni. Ami az én - anyukámtól örökölt - temperamentumommal egyáltalán nem egyszerű dolog. Addig megyek, míg egy feladat nem tökéletes, hajtom magam, rágom az ajkam, hogy vajon nem felejtettem-e el valamit. Nehezen adok ki munkát a kezemből, mert rettegek, hogy az a másik nem olyan körültekintéssel végzi majd el, ahogy ...

Az, hogy bennem mi játszódik le ezekben a napokban,  már olvashattátok . Bármennyire is különbözőek vagyunk, azért közel hasonlóak a jelenlegi gondolataink, a ránk törő érzések! Mégis arra kértem a követőimet Instagramon, hogy írják meg nekem, hogy mit írnának ezekben a napokban a  Korona napló jukba. Többen beszámoltak arról, hogy amúgy is vezetnek ilyet, vagy hogy milyen praktikákkal próbálják magukban, és a családjukban tartani a lelket.  Ezekből hozok nektek válogatást több lépcsőben - ugyanis rengeteg választ kaptam!  Kedves Naplóm,  Tartsd szem előtt, hogy ennek az egésznek vége lesz, és rajtad múlik milyen nyomot hagy benned. Kedves Naplóm, Nem attól félek, ami most van, mert azt már tudjuk. Attól félek, mi lesz ezután. Kedves Naplóm, Hálás vagyok a gyermekem őszinte, gondtalan mosolyáért! Kedves Naplóm, Most kiírok mindent, ami rossz ebben a helyzetben, aztán pedig jöhetnek a napi jó dolgok! Kedves Na...