Karácsonyláz
Mindig is a karácsony volt a kedvenc ünnepem. Kiskoromban annyira vártam, hogy volt, hogy belebetegedtem a stresszbe. Volt egy év, '97, amikor a kis Eszter nem tudott kikelni az ágyból karácsony szent ünnepén. Valami szörnyű kór támadta meg a kis szervezetemet, és képtelen voltam a mozgásra. Akkor Édesanyáék gondoltak egyet, és az én szobámba rendezték be a téli csodavilágot. Valószínűleg míg élek, ez lesz a legemlékezetesebb karácsonyom. Mégis úgy érzem, hogy annyira, mint most, még soha nem vártam. Mert idén eldöntöttük, hogy minden más lesz. Hogy nem lesz kapkodás. Hogy nem lesz veszekedés. Hogy nem megyünk rá erre idegileg, mert ez nem erről szól. Ez arról szól, hogy együtt legyünk, hogy szeressük egymást. És mivel ez az év teljesen más, mint eddigiek, így nagy esély van rá, hogy tényleg sikerülni fog. Kicsit átgondoltam. A karácsony arra hivatott, hogy összehozza a családot, nem pedig arra, hogy szétszedje azt. Azt akarja, hogy ilyenkor együtt töltsünk időt, ...