Egyéb élet


Ha padra kiülvén a várost kémlelem
Elémbe tárul több száz és száz értelem.
Egyik fiú, s a másik lány,
Van olyan, ki ugrabugrál.
Egyik fekete, tele csattal, szegeccsel,
Másik magas sarkúban, s rákiáltanak: „Ne ess el!”
Van, aki vagány, cigivel nyomja,
Van, aki szerény: saját léptét se hallja.
Van olyan, aki a tömegben el tudna veszni,
Míg egy másik a kakadu színeivel emelkedik ki.
De a külsőnkön kívül belsőnk is oly színes,
Hisz mindegyikben van olyan, mely kincs és ékes.
Az egyik csendes, és pont ettől lesz rendes,
Míg a másik nagyszájú, de ugyanakkor kedves.
Oly a sok féle-fajta, más és más út.
Egyik szemében látni nevetést, másiknak a bút.
„Egyéb élet”, hányszor legyintünk sajnálva,
Pedig oda kellene figyelnünk a világ gondjára!
Lehet két év múlva tényleg vége a Földnek?
És a gyerekeim, mit csinálnak? Felnőnek?
Vagy meg sem születnek, és én is meghalok…
Így álmaimnak teret soha nem adhatok.
Vágyaim bent maradnak az íróasztalfiókban
Talán egyszer valaki megtalálja, s kinyitja.
Kinyitja, s szél szárnyán röpülhetnek az égnek
Egyéb élet, egyéb élet, így zendül az ének!


K.


Amúgy követsz már Facebookon? Nem? Kattints ide, hogy nyomon kövesd a mindennapjaimat → Kosztercsi a Facebookon


Instagramon pedig olyan tartalmakat is láthatsz, amik az oldalra nem kerülnek fel → Kosztercsi az Instán



Kép forrása: freepik.com


Megjegyzések

Facebook

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A 15 legszörnyűbb csajozós szöveg

Magyar érettségi 2017

Túlélni mindenek felett - avagy gondolatok a karantén alatt 1.