Baráttól barátig- Vivike

Egy kedves barátnőm tegnap azt mondta
Szeretné, hogy nevét szedjem sorokba.
Mondtam, hogy nincs akadálya, belevágok rögvest
Mire a szavak belőlem kijöttek eltelt vagy öt est.

Felsorolta, mire kellene emlékezzek
Az együtt töltött idő, vagy a szülinapi estek.
Amikor a csillárt a plafonról letáncoltam
A barna pulcsim, meg jól ott hagytam.

Azóta is várom, hogy visszakapjam tőle
Ilyenkor gondolok a sporis időkre.
Lopva bújtunk az égő ciginkkel
Meggyűlt a bajunk a Livikkel.

A szalagavatóba is együtt vágtunk bele
De akkor még nem látszott köztünk a szeretet jele.
Aztán a bálok tömkelege kellett ahhoz
Hogy egymást hozzáadjuk az idővonalunkhoz...

Meg a barátságunkhoz, mert bizton mondhatom
Ez a lány báj, kellem, és olykor oltalom.
A rossz napokon erős váll, ki viseli a könnyeim
Akinek elmondhatom félelmeim, titkaim.

Szeretnék mellette lenni, vigyázni rá, ha lehet
De kétfelé fújtak minket a szelek.
Két iskola, két különböző út várt ránk,
Soha nem vesszük le a Refis koronánk.

Mert örökké királynők vagyunk
Együtt sírunk, és vigadunk.
Nem kell mindennap beszélnünk, hogy egymás életében maradjunk
Hisz évek múltán is egy rugóra jár az agyunk.

Tessék drága Vivien, te aranytorkú hattyú
Kívánom, hogy életed legyen szép sorsú.
Kapj meg mindent, amire csak vágysz
Soha többé ne bántson a gyász!

Tudd, hogy mindig melletted állok, lélekben legalább
A mosolyod, és kedved soha ne add alább!
Csináld, amihez értesz, énekelj bátran
Kosztercsi veled lesz, nyárban, télben, sárban!

Kosztercsi

A kép magánarchívumból való.

Amúgy követsz már Facebookon? Nem? Kattints ide, hogy nyomon kövesd a mindennapjaimat → Kosztercsi a Facebookon

Instagramon pedig olyan tartalmakat is láthatsz, amik az oldalra nem kerülnek fel → Kosztercsi az Instán