Ha mesélnem kéne - Vojtina slam

Ha mesélnem kéne, elővenném a naplómat, felvenném a szemüveget, és mesélnék.

Hol volt, hol nem volt...
Jó ez így béna, nem?!
Pedig hát azt kívánja az illem,
Hogy minden normális mese, főleg amit egy magyar mond, az így kezdődjön!

De akkor legyen más,
Egy másik magyar látomás:

Mese, mese, mátka...
Mese, Mese, Emese, gyerekkorom átka!
Na jó,csak vicceltem!

Életem legjobb része, ha nem az egésze!

Itt is van:

Ez egy kép, egy kép róla, amikor Mikulásra kapott egy hihetetlenül idegesítő hangot kiadó,
Mikulás bácsit fuvarozó
Kis izét...
Kocsit, kamiont, traktort, mit tudom én, nem is ez a lényeg!
Hanem, hogy egyszerűen zseniális...
Zseniális érzés egy másik egyedi lény egyfajta részének lenni.
Vele az úton együtt menni,
De nem akarok nyálasba átmenni,
Úgyhogy lapozzunk!

Hmm, igen ez itt egy következő emlék!
Egy olyan vendég,
Akit nem hogy nem hívtam, de nem is vártam.
Összeálltunk párban,
Áfonyás és mézes csókok íze a számban,
Aztán egyszer csak letörte a szárnyam...
De lapozzunk is tovább erről is!
A rossz emlékek amúgy sem érdemelnek egy percnél többet, úgyhogy jöhet a következő.

Haha, ez a fénykép, hát ez valami zseniális,
A története viszont olyannyira speciális,
Hogyha megengeditek most el sem kezdeném,
Később egy fröccs mellett kifejteném, már ha érdekel...

Van még itt egy csomó-csomó dolog, például ez:
Hát ez is fénykép, csak egy ilyen karcolat,
 egyfajta leharcolat,
Eléggé leharcolt...
Ezek ilyen érzelmek...
Szavak...
Eyg slam szöveg...
Egy mozijegy...
Ez itt arról szól, hogy miért jön az ihlet,
Itt épp ecsetelem, hogy hogy vettem le az inget,
Majd, hogy egy másik szép fiú éppen rám intett... De azóta se találkoztunk és a nevét sem tudom, úgyhogy ez így egy elég fura sztori...
A következő lapon az egykori szeretőim neve, ezt is átlapozhatjuk...

És itt egy fénykép...

 A fényképek fényképe! Kisvárdán készült.
Mélyen él bennem az emléke...
9 fiatal vigyorog a kamerába fényébe egy molinó előtt.
A 9 fiatal 9 Debreslammer, és ez a fénykép azóta is ott lóg a falamon!
Néha még meg is lepődök magamon,
Amikor csak így állok, bámulom, révedek, es hálát adok a jó Istennek, hogy ennek a csapatnak a tagja lehetek.

Aztán bezárom a naplómat, és elmegyek egy slam versenyre!

Kosztercsi

Fényképek: Rena Photo

Amúgy követsz már Facebookon? Nem? Kattints ide, hogy nyomon kövesd a mindennapi gondolataimat, zenéimet, és az agymenéseimet 👇

Instagramon pedig olyan tartalmakat találsz, amiket csak a legnagyobb barátaimmal osztok meg! Szóval, leszel a barátom? 👇