Hang vagy!

Húú, gyerekek... Ez most kicsit ömlengős lesz, de a szívem csordultig van érzelmekkel, és muszáj, hogy kiöntsem...

Amikor felköltöztem Debrecenbe, Kisvárdáról, egy csodavilágba kerültem. Csak kapkodtam a fejemet, hogy tulajdonképpen hová kerültem. Tágra nyílt szemmel bámultam a Nagytemplomot, gyermeki szerelemmel ültem az Egyetem előtt, gyönyörködve benne, és csak szívtam magamba ezt a varázslatot.

Aztán el kezdtem keresgélni az utaimat. Emberekkel ismerkedtem meg, kinyílt a világ. Kaptam egy lehetőséget. Két hónapig a Kölcsey Központ programjai az én hangomon kerültek a debreceniek fülébe, majd jött a nagy durranás: én lettem az Apollo Mozi hangja.

Hihetetlen érzés volt, ahogy az új, vagy a már rég elfeledett barátaim kerestek fel, küldtek kedves üzeneteket: "Tényleg a te hangod megy az Apolloban?" "Csak azért némítottam le a telóm, mert te mondtad!". És ne is beszéljünk arról, amikor én is bennülvén a teremben, a következőt kaptam meg a barátaimtól: "Jól van már, Kosztercsi, hallgass már el!"

Aztán jött decemberben a lehetőség. Épp utaztam (ki lepődött meg?!), amikor a villamos képernyőjén, szinte angyali hangok kíséretében megjelent A hirdetés. Azonnal a telefonért nyúltam, megkerestem a DKV honlapját, azon belül a cikket, ami hatalmas kék betűkkel ezt hirdette:

"Légy TE a DKV hangja!"

Rögtön elküldtem a bíráló bizottságnak: Anya, Apa, a húgom, és 3 barát. Mind csak támogatni tudtak. Konstatáltam magam, hogy akkor a zöld út megadva, hadd szóljon, nyomjuk.

Aztán a határidő előtt egy nappal elbizonytalanodtam... Most tervezek elköltözni Debrecenből. Biztosan most kell ebbe belevágnom? Bele kell egyáltalán vágnom? Mi lesz, ha nem engem választanak?

Elhatároztam magam, megléptem, bent voltam. 18-ad magammal. Akik mind zsenik. Ezer helyről, ezerféle ember, de mindannyiunkban közös egy: hihetetlen orgánummal rendelkezünk!

És a saját nevemben csak annyit mondhatok, hogy hálás vagyok a sorsnak, Istennek, a feljebbvalónak, - nevezhetjük akárhogy - , hogy egy ilyen helyen élhetek, ahol ilyen lehetőségek várnak rám. Ja, és kössz, Anya és Apa, hogy ilyen király hangom lett!

A következő megálló...


Kosztercsi


Elfelejtettem fésülködni...

A DKV új hangjai
Fotók: Miskolczi János

Amúgy követsz már Facebookon? Nem? Kattints ide, hogy nyomon kövesd a mindennapjaimat → Kosztercsi a Facebookon


Instagramon pedig olyan tartalmakat is láthatsz, amik az oldalra nem kerülnek fel → Kosztercsi az Instán

Megjegyzések

Facebook

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A 15 legszörnyűbb csajozós szöveg

Viszketés, avagy agymenés 5 pontban

Prosti pingvinek és társaik