Olyan, mint a biciklizés...

Azt szokták mondani, hogy a biciklizést nem lehet elfelejteni. Hogy valahogy az elméd mélyéről előjön az jól ismert szabadság érzés. Olyan, mint amikor a lábad magától visz el helyekre.
 Amikor csak te vagy, a bőrödet simogató szél, és az az érzés, hogy bármit megtehetsz. Bárhová elmehetsz! Nincs előtted se akadály, se semmi.

Hányszor használjuk viszont másra is ezt a kifejezést!

Nem lehet elfelejteni, olyan, mint a biciklizés!
Tegnap egy bicikli boldog tulaja lettem. A barátaim nagyon féltettek, hogy valami bajom esik, hát évek óta nem tekertem, mi lesz velem. Jelentem: semmi. Tényleg nem lehet elfelejteni!

Hazaérve viszont azon gondolkodtam, hogy vajon ez az emberi kapcsolatainkra is igaz-e. El lehet-e felejteni egy érzést? El lehet-e felejteni szeretni? Úgy igazán, a szíved mélyéről szerelembe esni valakivel. Vagy ugyanolyan érzés, mint évekkel később bringára pattanni? Felszabadító, és üdítő? 

Amikor évek óta nem csináltál már valamit, az agyad elrejti ugyan, hátrább tolja, olyan információk mellé, amikre éppen akkor nincsen szüksége(d). De ha újra gyakorolni kezded, előveszi, és elhiteti veled, hogy szinte egy másodperc sem telt el anélkül, hogy ne csináltad volna.


És ez azért végtelen reményt ad... Valljuk be!

Úgyhogy, hajrá előre! Mindenki kerózzon, és tanuljon bele újra dolgokba. Mert a szabadság érzése semmihez sem fogható!



A kép forrása: freepik.com

Amúgy követsz már Facebookon? Nem? Kattints ide, hogy nyomon kövesd a mindennapi gondolataimat, zenéimet, és az agymenéseimet 👇






Instagramon pedig olyan tartalmakat találsz, amiket csak a legnagyobb barátaimmal osztok meg! Szóval, leszel a barátom? 👇

Megjegyzések

Facebook

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A 15 legszörnyűbb csajozós szöveg

Viszketés, avagy agymenés 5 pontban

"Hé! Nem azt a lányt húztad jobbra Tinderen?"