Tánc, 9000- csigaházi gondolatok

Egy hónap után újra bevettem a kis otthonomat, Kisvárdát. Szégyen, nem szégyen, megkönnyeztem, amikor áthajtottunk a táblánál. Amikor megláttam a fehér alapon piros kerettel, fekete betűkkel kiírt feliratot.
Amióta hazajöttem egy téma körül forog az agyam. Ez pedig a tánc.
A kis húgomék osztályában 4 éve én vagyok felelős a farsangi táncért, és ez a hagyomány nem idén fog megszakadni. Így elővettem a táncos cipőm, és belefogtam a koreográfia gyártásban. Olyan aranyosak, ahogy néha érthetetlenül,  néha még botladozva próbálják teljesíteni azt, amit én kigondoltam. Sokszor eszembe jut, hogy miért nem foglalkoztam ezzel komolyabban. Hogy miért hagytam, hogy az ehhez kapott tálentumom csak a diszkók fényei között teljesedjenek ki? Pörgök azon, hogy mennyi érzelmet ki lehet adni egy mozdulattal. Hogy mennyi sokat jelent maga a tánc.
Aztán agyamat kikapcsolva, más zenét bekapcsolva- ugyanis a farsangi zenétől, már rosszul vagyok- feljövök ide, hogy valamit írjak. Majdnem sírva fakadtam. A kicsi naplóm, a piciny csigaházam, egyetlen menedékem olvasottsága átlépte a kilencezret. KILENCEZER! Az rengeteg. Kilencezer ember kattintott már az írásomra. Kilencezer ember szavazott bizalmat nekem. Kilencezer ember már tudja ki az a Kosztercsi! És hiszem, hogy ez a szám egyre nagyobb és nagyobb lesz.
Mert egy ember legnagyobb öröme lehet az, ha elismerik, amit éppen csinál. Szóval én nagyon köszönöm nektek, és ígérem, megpróbálok méltó lenni a következő kilencezerre!
Most pedig vissza a csigaházba!

Szeretettel ölel:

Kosztercsi




A kép magánarchívumból való.

Amúgy követsz már Facebookon? Nem? Kattints ide, hogy nyomon kövesd a mindennapi gondolataimat, zenéimet, és az agymenéseimet 👇






Instagramon pedig olyan tartalmakat találsz, amiket csak a legnagyobb barátaimmal osztok meg! Szóval, leszel a barátom? 👇


Megjegyzések

Facebook

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A 15 legszörnyűbb csajozós szöveg

Viszketés, avagy agymenés 5 pontban

Prosti pingvinek és társaik