Miért mindig az ártatlan bűnhődik?



Uram! Itt Eszter.
Állítólag a nevem jelentése csupa pozitívum. Jó dolgok. Én ezt mégsem érzem az utóbbi időben. Olyan, mintha nem is figyelnél rám! Nem számon kérlek, ne haragudj, nem ez volt a szándékom. Érteni szeretnélek. Megérteni, hogy hol van most a szereteted? A gondviselésed? Miért nem érzem? Miért érzem úgy,  hogy a hullámok egyre csak nőnek a fejem fölött, én egyre lejjebb kerülök, míg össze nem csapnak a fejem fölött?! Miért nem érzem azt a felhőtlen szabadságot, mint a kortársaim? Miért nem vagyok boldog? Mi kellene hozzá, hogy az legyek? Vagy ha meg van, miért nem engeded, hogy beteljesüljön?
Ártottam neked? Bűnt követtem el? Vétettem ellened? Miért nem vagyok boldog, ahogy azok oly' sokan?! Nekem nem jut ki ebből?
Azt szokták mondani a közhelyek, hogy a sok rossz után csak jó jöhet. Még a kedvenc filmem a Bridget Jones naplójában is ezt állítják. Én mégis, mikor már azt hiszem fellélegezhetek egy-egy "rossz lavina" után, és várom a jót, csak ugyanazt kapom. A pofára esést. Nem vagyok elég erős Uram újra felállni. Annyiszor megtettem már. A csúnya szakítások, a barátnők elvesztése, a szüleim válása után. Mi van, ha azt érzem nem vagyok már elég erős újra talpra állni, megrázni magam, és folytatni, vagy kezdeni elölről?
Adsz majd nekem ehhez elég erőt? Szükségem van rád!

Ámen!

K.





Amúgy követsz már Facebookon? Nem? Kattints ide, hogy nyomon kövesd a mindennapi gondolataimat, zenéimet, és az agymenéseimet 👇






Instagramon pedig olyan tartalmakat találsz, amiket csak a legnagyobb barátaimmal osztok meg! Szóval, leszel a barátom? 👇
A kép forrása: freepik.com

Megjegyzések

Facebook

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A 15 legszörnyűbb csajozós szöveg

Viszketés, avagy agymenés 5 pontban

Prosti pingvinek és társaik