Amikor esik...

Amikor esik, mindig elkap valamilyen fura, nosztalgikus érzés. Nem tódulnak konkrét emlékek a fejembe, de képes vagyok egy gőzölgő kávéval a kezemben állni, és csak bámulni ki az ablakon. Vagy csak fekszem az ágyban, és nézek ki a fejemből.

Amikor esik, akkor a legjobban semmit szeretek csinálni. Mármint A SEMMIT.  Csak úgy lenni. Hallgatni, ahogy kopog a bukóablakon, bosszankodni, hogy keresztül húzta a szabadtéri terveimet, és gondolni valakire, akit ez megnyugtat. Ilyen semmiségek. Kis elhanyagolható villanások. Ezek az életünk.

Az eső is az életünk. Mert amikor esik, mindig sokkal meghittebb behúzódni a szobába. Semmi nem változik, ugyanazt csináljuk, mint egyébként, mégis eltölt ilyenkor valamilyen melegség. Valamilyen kellemes érzés a mellkasomba. Ilyenkor mindig sokkal közelebb érzem a körülöttem lévőket.

Mert amikor esik, akkor minden megváltozik...

K.


A kép forrása: giphy

Amúgy követsz már Facebookon? Nem? Kattints ide, hogy nyomon kövesd a mindennapjaimat → Kosztercsi a Facebookon


Instagramon pedig olyan tartalmakat is láthatsz, amik az oldalra nem kerülnek fel → Kosztercsi az Instán

Megjegyzések

Facebook

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A 15 legszörnyűbb csajozós szöveg

Viszketés, avagy agymenés 5 pontban

10 dolog, amit mindenképp meg akarok csinálni, mielőtt betöltöm a 30-at!