Ott lenni

Bárhol vagy. Állj meg. Csak egy pillanatra. Fura érzés? Fura érzés megállni a rohanó világban egyetlen pillanatra, és átélni az ottlenni érzést?

Miért feledkeztünk meg erről? Miért hajszolunk folyton valamit, ahelyett, hogy szép lassan haladnánk az életünkkel. Nem. Nekünk minden kell, de az most rögtön. Kell a jó egyetem. Ha az egyetem megvan, kell egy jó állás. Aztán egy menő kecó, egy jó autó, egy szerető társ, és minden teljesített cél után, gondolkodás nélkül vetjük bele magunkat egy újabba.

Miért?

Miért nem tudunk egy kicsit megállni, egy kicsit gyönyörködni abba, amink van. Amit már a hatalmas rohanásban elértünk. Megállni csak egyetlen pillanatra, végig tekinteni mindenen, amit már megszereztünk az évek alatt, és gyakorolni az ottlenni érzést. Átadni magunkat egy pillanatra a hálának, és annak az örömnek, hogy elérhettük mindazt, amit elértünk.

Mert a rohanás legvégén, amikor véget ér az út, abban a bizonyos életed filmjében, nem a tárgyak fognak megjelenni, amiket már megszereztél, hanem az élmények, amelyeket gyűjtöttél. Vajon abból hány lesz?

K.  

Fotó: ditallo


Amúgy követsz már Facebookon? Nem? Kattints ide, hogy nyomon kövesd a mindennapjaimat → Kosztercsi a Facebookon


Instagramon pedig olyan tartalmakat is láthatsz, amik az oldalra nem kerülnek fel → Kosztercsi az Instán

Megjegyzések

Facebook

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A 15 legszörnyűbb csajozós szöveg

Viszketés, avagy agymenés 5 pontban

10 dolog, amit mindenképp meg akarok csinálni, mielőtt betöltöm a 30-at!