Egyperces

Megyek az úton egy szív felé
Senki nincs ki jön elé.
Írok, mikor csak lehet
Töltök vele nyarat, telet.
Nem tudom mi történik, félek
Rettegésben, nevetésben élek
Mondd ki! Kérj meg! Mitől félsz?
Az életedben mindent így élsz?
Láthatatlan vagyok, s néma?
Ilyennek érzem magam néha...
De majd lesz valahogy, hiszek benne
Amit adhatok, egyedül a lelkem lenne.

Kosztercsi



A kép forrása: freepik.com
Amúgy követsz már Facebookon? Nem? Kattints ide, hogy nyomon kövesd a mindennapjaimat → Kosztercsi a Facebookon


Instagramon pedig olyan tartalmakat is láthatsz, amik az oldalra nem kerülnek fel → Kosztercsi az Instán


Megjegyzések

Facebook

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A 15 legszörnyűbb csajozós szöveg

Magyar érettségi 2017

Túlélni mindenek felett - avagy gondolatok a karantén alatt 1.