Ki mit mivan?!

A mi generációnk azon nőtt fel, hogy a Tv-ben egymást váltják a tehetségkutatót műsorok. Teljesen mindegy, hogy mit tudsz, csak szerepelj. Volt egy Megasztár, ahol énekelned kell. Volt egy Csillag Születik, amiben bármit csinálhattál csillaggá válhattál. Megérkezett a benne leszek a TV-ben, az észvesztő és hajmeresztő produkcióktól a tánc át, teljesen a standard énekig. Megatánc, X-faktor, Voice, Ének iskolája- hogy a kicsik se maradjanak ki a mókából.
De honnan is indult ez az egész? A '62-ben először megrendezett Ki mit tud? sem egy hazai találmány volt. Viszont újdonságként hatott, hogy sorozatban gyártották az epizódokat. Különböző kategóriákban indultak el a versenyzők, és kieséses alapon játszottak. Az első nyertese Kovács Kati, az azóta is híres- bár öregedő- énekesnő.
Miért van szükség erre a magyar embernek? Miért jó azt nézni, ahogy mások megszületnek, mint egy csillag. Vagy a másik véglet. nekem van olyan barátom, aki csupán az első pár részt nézi meg ezekből a műsorokból, egészen addig, ameddig a szörnyű, borzalmas, mégis vicces, vagy megdöbbentő produkciók csokrából válogatnak a szerkesztők. Aztán, amikor ténylegesen elindul a show, és van némi érték abban, ami történik elkapcsol, mondván, hogy ez tök unalmas.
De élvezzük. és nézzük és rajongunk. kedvenceket gyűjtünk, és ha elég elvetemültek vagyunk, akkor szavazunk is. Mert miért ne? Kinek hiányzik a telefonjáról az a 400 forint?
De komolyan, emberek! Hova tettétek a szemetek? Miért azt kell néznünk, ahogy más megcsinálja a sikerét, míg a mi életünk csak folyik, és együtt úszik az árral? Miért nem a saját sikereinken dolgozunk? Miért nem az a családi program, hogy leülünk társasozni a gyerekkel, és miért az, hogy együtt bámuljuk a mágikus dobozban éneklő/ táncoló/ ugrabugráló társaságot.
De itt nem áll meg a történet. Mert miért is ne enné be magát ez is a web2.0 világába? Miért is ne hódítaná meg az internetet ez is?
Elindult az egyik portál tehetségkutatója. Mindannyian tudjátok, hogy miről beszélek. Minden van, ami szemszájnak ingere. Ének, tánc, beszéd, performanszok ezrei érkeznek a legnagyobb videómegosztóra. Ezzel van tele minden. de nem olyan, mint annak idején egy X-faktor, vagy Megasztár. Ugyan már. Egy videót sem tudok elindítani úgy, hogy ne bőgne fel a signal és ne indulna az aktuális heti összefoglaló.
na álljunk meg egy szóra! Egy szóval sem mondom,hogy a  tehetségkutató egy rossz dolog. Sőt! Láttunk olyat, aki onnan nőtte ki magát, és karrierje azóta is sziklaszilárd, és tesz le valamit az asztalra. Értéket. Nem két perc hírnevet, hanem tényleg elismerést kap. Ez rendben is van. A problémám csupán két dologgal van:
1.) Minek ennyi? Annak idején Kovács Katiék idejében elég volt egy műsor, ami felölel mindent. Nem volt az, hogy bármerre kapcsoltam a Tv-t (amit havonta körülbelül egyszer nézek), szinte pofán vágott egy újabb tehetségkutató.
2.) Hogy nincs önkritikája az embereknek? Egy néhány videót sikerült elkapnom a most hódító útjára indult netes tehetségkutatónak. de ha csak régebbiekből indulunk is ki. Könyörgöm. Nem hiszem el, hogy azoknak az embereknek, akik minősíthetetlen produkcióval állnak ki, nem szól senki, hogy ember, ez szar! Sokszor elhangzik kérdésként, hogy "hallott e már téged valaki énekeli?". A válasz általában igen. És ilyenkor jön az, hogy hallod, neked elég szarbarátaid/ családod lehet. Mert nem azzal segítünk, ha kegyes hazugsággal elhitetjük az emberrel azt, amit hallani akar, amit ő gondol magában. Egy egyszerű példával élek: Csak a hajvágásomra tudnék újra visszautalni. Nem kis változás történt. És az egyik barátom megkérdezte tőlem, hogy mit szeretnék hallani ha meglát? az igazat, vagy azt, amit hallani akarok. Én azt válaszoltam, hogy azt reagálja, amit gondol. Így is tett, és közölte, hogy szerinte jobb volt a régi. Elfogadtam, és közöltem vele, hogy majd megnő. De őszinte volt. Lehet, hogy kicsit bántott, amit mondott, de egyenes volt.
Ehhez képest emberek ezreinek hazudnak, hogy jó a hangja/ tud táncolni/ és jó ötlet lesz a neon színű necc cucc az egész országnak közvetített felvételen.

Annyit szeretnék csak kihozni belőle, hogy induljunk tehetségkutatókon, találjuk meg Magyarország új Máté Pétereit, és Cserháti Zsuzsáit, neveljünk új táncosokat, akik majd a jövő Südi Iringói lesznek. Csak álljunk önkritikával magunkhoz. És ne dőljünk be annak, hogy a több tehetségkutató több csillagot nevel ki.
Szelektáljunk, és okosan nézzük ezeket!

Kosztercsi





Amúgy követsz már Facebookon? Nem? Kattints ide, hogy nyomon kövesd a mindennapi gondolataimat, zenéimet, és az agymenéseimet 👇






Instagramon pedig olyan tartalmakat találsz, amiket csak a legnagyobb barátaimmal osztok meg! Szóval, leszel a barátom? 👇

Megjegyzések

Facebook

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A 15 legszörnyűbb csajozós szöveg

Viszketés, avagy agymenés 5 pontban

Prosti pingvinek és társaik