KEXXtivál '17
Mielőtt belekezdek hatalmas levegőt veszek. Csak bámulom a képernyőt. Hogyan lehetséges ezt szavakba önteni?!
Még egyszer nagy levegőt veszek, és mégis csak belevágok. Megpróbálom átadni, milyen volt a hetedik KEXX Fesztivál.
Aki eddig csak a legnagyobb fesztiválokon fordult meg, annak nagyon fura lehet a KEXX családias hangulata, az, ahogyan régi ismerősök összetalálkoznak a területen belül, ahol a budapesti és a debreceni szekciót ez a fesztivál tartja össze. Mert ez nem csak a koncertekről szól. Sőt a legkevésbé a koncertekről szól.
De hogy mégis beszéljünk róla - mégis csak egy zenei fesztiválról van szó- : a legnagyobb nevek mind jelen voltak: Irie Maffia, AKPH, HŐSÖK, Punnany Massif, Sub Bass Monster, Barbárfivérek, Siska, a Jamba, Mikee Mykanic, tehát mindenki jelen volt, aki számít, kivéve az Animal Cannibalst, akik viszont iszonyatosan hiányoztak, mind a zenéjük, mind a hangulat miatt, amit csinálni szoktak. A kis sátrakban a rock és a metal, míg a másikban csak a kattagó minimál, meg a techno uralkodott, úgyhogy igazából minden kilátogató talált valami ínyére valót. És nem feltétlenül csak a zenében.
Mert aki bérletet vált a KEXX-re, az élményt veszi meg. A versenyek izgalmait, a sátrazás örömét, a napközbeni programokra való elvánszorgást, a végtelen italozás, és az együttlét élményét. Egy kalandra fizet be, aki idejön. Egy kalandra, ahol a semmiből barátságok, szerelmek szövődnek, ahol simán működik a "A barátnődnek van barátja? Nincs. Most már van!" szöveg, ahol a fotóssal való összespanolás szörnyű fotókat, de zseniális beszélgetéseket eredményez, és ahol egyáltalán nem meglepő, ha a fellépő az apartmanod előtt pálinkával kínál.
Mert a KEXX Fesztivál egy életérzés. Valami olyan megfoghatatlan halmaza a sok underground elemnek, aminél szebbet rajzolni sem lehetne. Egy hatalmas szív, ami a hip-hop ütemére dobban. Újra, és újra, évről és évről.
Még egyszer nagy levegőt veszek, és mégis csak belevágok. Megpróbálom átadni, milyen volt a hetedik KEXX Fesztivál.
Aki eddig csak a legnagyobb fesztiválokon fordult meg, annak nagyon fura lehet a KEXX családias hangulata, az, ahogyan régi ismerősök összetalálkoznak a területen belül, ahol a budapesti és a debreceni szekciót ez a fesztivál tartja össze. Mert ez nem csak a koncertekről szól. Sőt a legkevésbé a koncertekről szól.
De hogy mégis beszéljünk róla - mégis csak egy zenei fesztiválról van szó- : a legnagyobb nevek mind jelen voltak: Irie Maffia, AKPH, HŐSÖK, Punnany Massif, Sub Bass Monster, Barbárfivérek, Siska, a Jamba, Mikee Mykanic, tehát mindenki jelen volt, aki számít, kivéve az Animal Cannibalst, akik viszont iszonyatosan hiányoztak, mind a zenéjük, mind a hangulat miatt, amit csinálni szoktak. A kis sátrakban a rock és a metal, míg a másikban csak a kattagó minimál, meg a techno uralkodott, úgyhogy igazából minden kilátogató talált valami ínyére valót. És nem feltétlenül csak a zenében.
Mert aki bérletet vált a KEXX-re, az élményt veszi meg. A versenyek izgalmait, a sátrazás örömét, a napközbeni programokra való elvánszorgást, a végtelen italozás, és az együttlét élményét. Egy kalandra fizet be, aki idejön. Egy kalandra, ahol a semmiből barátságok, szerelmek szövődnek, ahol simán működik a "A barátnődnek van barátja? Nincs. Most már van!" szöveg, ahol a fotóssal való összespanolás szörnyű fotókat, de zseniális beszélgetéseket eredményez, és ahol egyáltalán nem meglepő, ha a fellépő az apartmanod előtt pálinkával kínál.
Mert a KEXX Fesztivál egy életérzés. Valami olyan megfoghatatlan halmaza a sok underground elemnek, aminél szebbet rajzolni sem lehetne. Egy hatalmas szív, ami a hip-hop ütemére dobban. Újra, és újra, évről és évről.
K.
A kép magánarchívumból való.
Amúgy követsz már Facebookon? Nem? Kattints ide, hogy nyomon kövesd a mindennapjaimat → Kosztercsi a Facebookon
Instagramon pedig olyan tartalmakat is láthatsz, amik az oldalra nem kerülnek fel → Kosztercsi az Instán
Megjegyzések
Megjegyzés küldése