5 év után

5 éve, hogy ideköltöztettem a blogomat. A szülinapoknál - mint azt már egyszer kifejtettem - én mindig számot vetek. Nekiülök, veszek egy füzetet, és leírom, hogy miért vagyok hálás. Ezt a listát fogjátok elolvasni, cenzúra nélkül. Annyi a különbség, hogy nincsenek benne a lehúzgálások.

1. 337 bejegyzést csináltam.
2. 3 olyan írás van, ami valószínűleg örök életre ott is marad, ahol van. Piszkozatban. (Tudjátok ez a tipik íróasztal fiókos eset.)
3. 1054 kedvelő
4. 101.255 kattintás
5. Számtalan Facebook poszt
6. 11 #kosztvers az Instagramon
7. Számtalan gondolat, ami a hangrögzítőn vár megírásra
8. És nem utolsó sorban, Ti kedveseim!

Mert minden egyes alkalommal, amikor leülök a gép elé, hogy írjak, arra gondolok, vajon Ti mit gondoltok? Nektek tetszene-e? Mert az írás, egy exhibicionista műfaj. Itt minden a magamutogatásról szól, arról, hogy megmutatom mi van Bennem, Ti pedig eldöntitek, hogy tetszik, vagy nem, hogy érdemesnek találtok-e a következő elolvasására is. Szóval hálás vagyok. Nektek. Értetek. Hogy úgy érzem, megéri csinálni.

Köszönet mindenért!

Elérzékenyülve ölel:

Kosztercsi




A kép magánarchívumból való.

Amúgy követsz már Facebookon? Nem? Kattints ide, hogy nyomon kövesd a mindennapjaimat → Kosztercsi a Facebookon


Instagramon pedig olyan tartalmakat is láthatsz, amik az oldalra nem kerülnek fel → Kosztercsi az Instán

Megjegyzések

Facebook

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A 15 legszörnyűbb csajozós szöveg

Magyar érettségi 2017

Viszketés, avagy agymenés 5 pontban