Kosztercsi írásai

Nem olyan régen olvastam egy cikket arról, hogy a Disney mesék nem gyerekeknek valók. A cikk írója az Oroszlánkirályt, a Hófehérkét, és a Csipkerózsikát állította pellengérre, hogy mennyire rémes narratívával rendelkeznek, és hogy egy gyermek fejlődését nemhogy elősegítenék, hanem rombolják. Vegyük csak górcső alá: tény, hogy a mesékben történnek szörnyű dolgok, de a végén lévő happy end mindig lehetőséget ad arrra, hogy elhiggyük, a legnagyobb gödörből is van kiút. Mert hogy a Disney mesék ezt hivatottak képviselni. Szörnyű, sőt néha már horrorisztikus történeteket dolgoznak fel, mégis úgy formálják, hogy a gyerekek végül a jót szűrjék le belőle. Az Oroszlánkirály ban meghal a főszereplő édesapja, és ezzel ő jut hozzá a trónhoz. Tragikus? Igen. Megtanít valamire? Igen. Mire? Hogy a legnagyobb szörnyűség után is fel lehet állni. A Hófehérke és hét Törpe gonosz boszorkánya - aki mint tudjuk Hófehérke mostoha anyja -  háromszor is lépre csalja Hófehérkét, míg a halálból a her...

Ma reggel kiraktam a Facebook oldalamra egy eléggé megosztó rap zenét . Valami olyat, amiben még van mondanivaló. Amiben helyén vannak a bítek, helyén vannak a rímek. Mégis, fele annyi kattintás sincs rajta, mint azokon a "kollegáikon", akik talán a zenét még eltalálják, de a szövegük annyira semmit mondó, minthogyha egy matek tanár kezdene hozzá egy Pilinszky vers elemzéséhez. Amikor én kis csikó voltam, és először találkoztam a rap zenével, akkor még olyanok uralták az ipart, mint az Animal Cannibals , Siska Finuccsi , Sub Bass Monster és a géppuska szájú Funktasztikus . A rap akkor még arról szólt, hogy mi van az MC szívében, nem arról, hogy mi van a tárcájában. Akkoriban nem béreltek ki kamu villákat, azért, hogy elhitessék az amúgy is egyre fiatalabb közönséggel, hogy nekik mennyire bejött, ők csak igazak akartak lenni. Magukhoz, a zenéhez, a közönséghez. Ami ma történik, az röviden kritikán aluli . A rímek olyanok, amiket egy hatodikos irodalom szakkörös is odaka...

Mint már egy remek fényképes posztban olvashattátok , én lettem a CSAK Design hivatalos bloggere. Ez túlmutat azon, mint hogy orrba - szájba csak a rendezvényt promózzam, viszont remek lehetőség, hogy közelebb kerüljek a magyar, és azon belül is a debreceni dizájner termékekhez. De hogy miért fontos az a CSAK Design vásár és kiállítás , ami most vasárnap lesz a Debreceni Egyetem Díszudvarában? 1. Mert ilyen cuccot nem kapsz máshol! Azok az emberek, (főleg nők) akik hozzám hasonlóan frászt kapnak attól, ha egy-egy darab szembejön velük az utcán, azoknak a CSAK Design vásár és kiállítás igazi csemege! Nem elég, hogy a darabok egyediek, és megismételhetetlenek, még az áruk is kedvező ezeken az alkalmakon, mert a tervezőknek az a célja, hogy örömöt szerezzenek az érdeklődőknek! ByAt gyűrű 2. Mert izgalmas beszélgetésekbe bonyolódhatsz! A kiállítók mind jófejek, és kíváncsiak a véleményedre! Miért? Mert érted csinálják ezt az egészet! Éppen ezért simán előfordulhat az,...

Arról, hogy mennyire szerettem a '90-es években a fiúbandákat, már írtam . Arról, hogy mennyire jók voltak a '90-es évekbeli zenék, még nem. De hogy miért is voltak ezek különlegesek? Mert táncolhatók voltak. És lehet, hogy bugyuta volt a szövegük, de a miénk volt. Minden házibuli és sulidiszkó elengedhetetlen kellékei voltak. A mi zenéink! És az, ami nem is olyan rég folyik - pontosan az, hogy remake-eket készítenek ezekből a számokból - számomra felháborító. Ahhoz hasonlatosan, hogy a régi filmek újraforgatott darabjai, is mind kritikán aluliak, a remixelt '90-es évekbeli zenék is szörnyűek. Elfelejtik azt az életérzést, amiért létrejöttek: a végtelenül fontos mondanivalót, és a buli hangulatot. De akkor vegyük sora, hogy miről is beszélek. I. Dübörög a ház Az Emergency House a '90-es évek egyik legmenőbb formációja volt. Az autotune-s hangzás, a kiborító frizurák, a nevetséges fellépő ruhák, és Mc Ducky zseniális elegye. A Dübörög a ház az egyik olyan s...

Nem hiszed el. Én sem nagyon, de masszív két héten keresztül mellőztem minden social media felületet. Az internetet, csak arra a bűnös élvezetre használtam, hogy napról napra nyomon kövessem a Két pasi meg egy kicsi életét. (Btw elérkezett az az idő, amikor Charliet Ashton váltja, így ezen élvezetnek is annyi lett. :( ) És milyen az élet a social media nélkül? A) Nyugodt. Az, hogy nem a telefon pittyegésére, vagy a messenger hívásra kel az ember, valami mámorító. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy az emberek lustábbik fele, így biztosan, hogy nem keres fel. Mert oké, az belefér, hogy rádír, de hogy felhívjon?! Esetleg pénzt költsön sms-re? Bitch, please! B) Szabad. Tényleg azt csináltam, amit akartam. Két hét alatt két könyvet olvastam. Olyan beszélgetéseket folytattam le, amiket hetek, hónapok, sőt évek óta halogatok. Hosszú idők óta először volt időm normális vacsorát főzni, nem csak összedobni valamit. Illetve egy kicsit leülni saját magammal, és átgondolni, hogy...

A nagyfejek szerint, azok a felnőttek, akik kissé (vagy inkább nagyon) infantilisek maradnak, úgynevezett Pán Péter szindrómában "szenvednek". Ez valami olyasmit jelent, hogy hiába az életkor, megragadnak kamaszos dolgoknál, nem szeretnek felelősséget vállalni, és a mindennapi - felnőtt - élet elég távol áll tőlük. A Napidoktor szerint a jövőképük sincs az ilyen embereknek. De kérdem én, ha ez a kór, csak lágy verzióban található meg valakiben - mondjuk bennem-, miért baj az? Miért baj, ha nem akarok beleállni, minden felnőtt dologba? Ha nem hagyom, hogy elsodorjon az adó miatti aggodalom, a számlák miatti félelem, vagy mondjuk nagyon is jól érzem magam az egyetemi életemben? Azt írja továbbá a Napidoktor , hogy a Pán Péter szindrómások félelemből, kényelemből, vagy már-már abnormálisan kötődnek a szüleikhez. Kérdem én, miért baj az, ha szeretek néha befeküdni az anyukám mellé egy hosszú nap után, és hagyni, hogy simogassa a hajamat, ameddig mesél nekem? Vagy hogy beleug...

Ma van a Nemzetközi Vitiligo Nap, így úgy döntöttem sok év bújkálás után, itt az ideje, hogy kiálljak, és elmondjam, mik azok a fehér foltok a lelkemen!  Michael Jackson sztoriját mindenki ismeri. Ő volt az a híresség, aki feketeként kezdte, mégis fehérként temették el. Sokan találgatták, hogy vajon mi vezetett ahhoz, hogy korunk legnagyobbja, a pop királya miért változtatta meg a bőr színét. Azt már csak kevesen tudják, hogy a király, egy akkor még ritka bőrbetegségben szenvedett, amit vitiligonak neveznek. A vitiligo egy olyan fajta pigmenthiány, amely fehér foltokat eredményez a bőrön. Az Isten által kiválasztottaknak nagyon eldugott helyen van, vagy annyira pici csupán, hogy alig látható. Azoknak viszont, akik a kevésbé szerencsések közé tartoznak, - mint mondjuk én, - elborítják az egész testét, de legalább az arcukat biztosan. A vitiligo az elmúlt pár évben egyre több és több embert érint. Az izgalmas az egészben, hogy az orvosok nem jönnek rá, mi okozza, és éppen...