Nem értem el semmit?

A legutóbbi fiúnak köszönhetően rengeteg emberrel ismerkedtem meg. Javában velem egyidősek, vagy egy pár évvel idősebbek. Elhűlve figyeltem őket, mikor mesélni kezdtek. Hogy ők már itt is dolgoztak, meg azok is voltak, meg ezt is elérték. Pizzafutárként kezdett, de volt már postás, gyakran sofőrködött, de az ablakokhoz is ért. A másik meg vadász is volt, meg amúgy erdész, de már fűrészeket is árult, de most nyomtatóban utazik. A harmadik munkahelyeit meg fel sem tudom sorolni, mert olyan hadarva mondta el, hogy csak na.

Ilyenkor mindig az a gondolat fészkelte be magát a fejembe, hogy én nem értem el semmit? Hisz nem voltam se pék, se vadakat terelő juhász. Csak egy kisvárosi lány vagyok, aki egyre inkább beolvad a nagyvárosba, aki a szavaiból él meg, akit az éltet, ha szerepelhet.

Elegendő-e ez? Beéri-e az ember egyetlen céllal? Kell-e ennek az álomnak az eléréséhez sok pici állomás? Vagy az egyből a közepébe a legjobb módszer?

Kevesebb vagyok-e én, egyetlen profillal, mint ezek az emberek a többoldalas önéletrajzukkal? Mikor fog kiderülni, hogy mit ér, amit elértem? És a több lábon állás vajon tényleg erény, vagy ezen emberek életpályája csak egy olyan útkeresés, amit én átugorva rögtön a lényegre tértem?

De honnan tudjuk pontosan, hogy melyik a mi utunk? Honnan tudhatjuk, hogy amit 3/5/8 évig tanulunk az egyetemen, az biztosan a mi célunk? Ki dönt arról, milyen sors lett nekünk szánva? És az útkeresés kihagyása vajon plusz pont nála?

K.


A kép magánarchívumból való.

Amúgy követsz már Facebookon? Nem? Kattints ide, hogy nyomon kövesd a mindennapjaimat → Kosztercsi a Facebookon


Instagramon pedig olyan tartalmakat is láthatsz, amik az oldalra nem kerülnek fel → Kosztercsi az Instán

Megjegyzések

  1. Kedves Eszter!

    Ezen szerintem felesleges agyalni! Nincs olyan hogy sors végzet! Ez baromság! Életutak vannak amit az ember választ! Aztán ha eldöntötted mit választottál végig járod és nem vizet iszik bort prédikál módjára! Egy 26 fős osztályba jártam infó szakra senki se dolgozik benne! SENKI! Nagyon csekély az a százalék aki abban helyezkedik el amit tanult és szereti is! Az is egy faszság hogy kevesebbnek érzed magad mert Ának Bének Cének már több oldalnyi önéletrajza van! Nem attól leszel több vagy kevesebb emberileg ha több oldalas CVd van hanem ha felsegítesz valakit akibe mások belerúgnának! Én ebben hiszek! Találd meg a számításod! Szeresd amit csinálsz! Még ha ez van kinek nem is tetszik de kit érdekel! Meg ne foglalkozz a környezeteddel szerintem a saját házad táján van bőven tennivaló! Ez is olyan mint a másik véleménye nem releváns!

    Tisztelettel

    Üdv!

    Szabolcs

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Facebook

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A 15 legszörnyűbb csajozós szöveg

Viszketés, avagy agymenés 5 pontban

Prosti pingvinek és társaik