Összetartozunk

Tegnap volt a Nemzeti Összetartozás Napja. Egy dátum, ami egy "békediktátum" évfordulóján született.

Nem politizálok. Nem irányítok véleményt, de még az erről szóló beszélgetésekből is kivonom magam. A tegnapi viszont egy olyan nap volt, ami mellett nem lehet elmenni szó nélkül.

Kivel tartsak össze? Hogyan szeressem a határontúlit, ha a társaságom lerománozza, ha egy egyesület képtelen külhoninak hívni. Miért lennének ők mások, mint mi? Mert ők kint ragadtak?
Ha kizárom a testvérem a kertkapun, akkor megszűnik a testvéremnek lenni?

Miért nem tudunk néha kicsit pozitívak lenni? Miért aggódunk, és kárálunk mindig?
Megmondom: Mert ez már egy más világ! Egy olyan, ahol havonta terrortámadásra ébredünk, ahol bárhová megyünk nem vagyunk biztonságban... Összefogás ide- vagy oda.

Ezért nem mindegy, hogy azokat az éveket, amiket valamelyik feljebbvalótól kaptunk, hogyan éljük le. Egymástól elzárkózva, vagy vállt-vállnak vetve. Egységként. Összefogva.

K.

A kép magánarchívumból való.

Amúgy követsz már Facebookon? Nem? Kattints ide, hogy nyomon kövesd a mindennapjaimat → Kosztercsi a Facebookon

Instagramon pedig olyan tartalmakat is láthatsz, amik az oldalra nem kerülnek fel → Kosztercsi az Instán